Majdnem kész a szlovéniai Pekel-alagút

A felújítás alatt álló Maribor–Šentilj vasútvonalon megépülő műtárgyban, valamint a vonal egyes szakaszain betonlemezes vasúti pályát fektetnek le.

A Szlovénia északkeleti részén, Maribortól északra megvalósuló, új, kicsivel több, mint 1500 méter hosszú Pekel-alagút egyik innovációja a ballasztmentes pálya lesz, melyet az ilyen projektekre szakosodott Slab Track Austria hoz létre. A műtárgy tervét az Elea IC 2017–2018 során alkotta meg. A kivitelezési munkálatok várhatóan 2023 végére fejeződhetnek be, ekkor nyitják újra a vasútvonalat is. Az új alagút a már meglévő Pochehova-alagutat váltja majd ki, melyet a jövőben a kerékpárosok használhatnak. A beruházás körülbelül 50 millió euróba (nagyjából húszmilliárd forintba) kerül, az összeg egy részét uniós forrásokból finanszírozzák. Az alagút dragucovai kijáratánál a vasúti pálya a jelenleg szintén épülő Pesnica-viadukton fog folytatódni – 896 méteres hosszával a műtárgy Szlovénia leghosszabb viaduktja lesz.

Az új alagút meggyorsítja majd a vasúti közlekedést: míg a Pochehova-alagútban legfeljebb csak nyolcvan kilométer per órás tempóval haladhattak a vonatok, a Pekel-alagútban már százhússzal roboghatnak. Ráadásul alkalmas lesz a P400-as rakszelvényű félpótkocsik vasúti szállításához is.

A Maribor–Šentilj vonal felújítása során a pálya nagy részén kiépül a második vágány, viszont az alagútban és a viadukton kezdetben csak egy vágány fut majd. Ez azonban nem fog túl sokáig tartani, mivel a szlovén infrastrukturális minisztérium szerint 2030-ra ezen műtárgyak is kétvágányúvá válnak. A fejlesztéseket követően harminc százalékkal nő majd a Szlovéniát Ausztriával összekötő áteresztőképessége: napi kilencven vonat haladhat át. A Slab Track Austria úgy véli, a projekttel megszűnik a szűk keresztmetszet a Szlovénia és Ausztria közötti vasúti árufuvarozásban – számol be a Rail Freight.

Az osztrák cég az új alagútban, a Pesnica-viadukton, valamint a vonal egyes szakaszain is ballasztmentes, betonlemezes vasúti pályát épít ki, vagyis a hagyományos zúzottkőballaszt és vasbeton keresztaljak kombinációja helyett betonból hozzák létre a sínszálakat tartó infrastruktúrát. A ballaszt nélküli pálya számos előnnyel rendelkezik, többek között hosszabb az élettartama és kevesebb karbantartást igényel. Hátránya viszont, hogy a kezdeti építési költsége lényegesen, körülbelül negyven százalékkal magasabb, valamint, hogy a beton megkötése után a sín geometriájának beállítása vagy javítása nem lehetséges.

A normál nyomtávú, három kilovoltos egyenáramú rendszerrel villamosított Maribor–Šentilj vonal az Ausztriát Szlovénián keresztül az Adriai-tengerrel és Olaszországgal összekötő, történelmi Spielfeld-Straß–Trieszt vasútvonal egyik rövidke, 16 kilométeres északi szakasza. A százhatvan kilométer per órás tempóval használható pálya része a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) is: a Baltikumot az Adriai-tengerrel összekötő szállítási folyosó részét képezi.

(Nyitókép forrása: railfreight.com)