Összekötni a császármorzsát az eszpresszóval: kifúrták a Brenner-bázisalagút feltáró alagútját

Az Olaszországot és Ausztriát az Alpok alatt összekapcsolni hivatott műtárgyat a tervek szerint 2032-ben adják majd át. A hatvanöt kilométer hosszú bázisalagút a világ leghosszabb vasúti alagútja lesz.

Az új műtárgy két, egyenként 8,1 méter átmérőjű, egymástól negyven–hetven méterre futó főalagútból fog állni. Az öt méter átmérőjű feltáró alagutat ezektől körülbelül tizenkét méterrel lejjebb fúrják ki abból a célból, hogy információkhoz jussanak a megmunkálandó kőzetek szerkezetével kapcsolatosan, csökkentve az építési költségeket és a kifúráshoz szükséges időt. A Brenner-bázisalagút (BBT) elkészültével a feltáró alagutat szervizalagútként, műszaki berendezésekhez és vízelvezetéshez fogják hasznosítani.

Az óriásprojekt megvalósítása során 230 kilométernyi alagutat kell létrehozni, melyből körülbelül kétszázat már ki is fúrtak, a munkálatok még 2007-ben kezdődtek. A bázisalagút legmagasabb pontja 790 méterrel a tengerszint felett lesz, 580 méterrel a felszíni Brenner-hágó alatt. A legnagyobb fedőréteget 1720 méternyi kőzet fogja jelenteni.

A Webuild, az Implenia, a Strabag és az Integra Consortium által közösen megvalósuló beruházás 10,5 milliárd eurós (aktuális árfolyam alapján körülbelül 4100 milliárd forintos) költségének felét az Európai Unió állja, Olaszország és Ausztria pedig negyed-negyed részben finanszírozó.

A feltáró alagút áttörését ünneplő ceremónián Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elmondta, a bázisalagút forradalmasítani fogja a közlekedést Olaszország és Ausztria viszonylatában. A műtárgy jelentősen lerövidíti majd a menetidőt Fortezza és Innsbruck között: a személyszállító vonatoknak a jelenlegi nyolcvan perc helyett mindössze huszonötre lesz szükség, a tehervonatok pedig százöt perc helyett 35 alatt tudhatják le a távot. Ennek köszönhetően csökkeni fognak a torlódások a kulcsfontosságú európai közlekedési folyosónak számító A22-es Brenner-autópályán, erősödni fog Olaszország előállítási versenyképessége, továbbá jelentős környezeti előnyökkel is jár, különösen az útvonal által érintett gyönyörű, mégis érzékeny régiókban.

Olaszország első embere arról is beszélt, a Skandináviát a Földközi-tengerrel összekötő közlekedési tengelyen két másik jelentős infrastrukturális beruházás is zajlik: az egyik délen, az „olasz csizmát” és Szicíliát a Messinai-szoros felett összekötni tervezett híd megépítése, a másik pedig északon, a Németországot és Dániát a Balti-tenger alatt összekapcsolni hivatott Fehmarn-alagút létrehozása.

Christian Stocker osztrák kormányzó is úgy véli, az áttörés nemcsak két ország, hanem teljes Európa számára történelmi jelentőségű, és tökéletesen szimbolizálja azt, hogy mi minden lehetséges, ha szomszédos országok együttműködnek, egyesítik erőiket, és Európa bebizonyítja, hogy több annál, mint egy közös piac: egy olyan közösség is, amely alakítja a jövőt – számol be a Railway Gazette.

A nagy mű néhány alapadata:

• Alagúthossz az innsbrucki elkerülőszakasszal, a tulfesi kapu és Franzensfeste között: 64 kilométer
• Alagúthossz az innsbrucki alagútportál és Franzensfeste között: 55 kilométer
• Legvastagabb kőzettakarás: 1800 méter
• Főalagút belső átmérője: nyolc méter
• Hosszlejtés: 4–6,7 ezrelék
• Tervezési pályasebesség (teherszállítás): százhúsz kilométer/óra
• Tervezési pályasebesség (személyszállítás): 250 kilométer/óra
• Vészhelyzeti állomások: Innsbruck, Sankt Jodok, Trens
• Kitermelendő kőzetmennyiség összesen: 17 millió köbméter
• Építési módok megoszlása: harminc százalék robbantás, hetven százalék pajzsos építés

(Nyitóképünkön az áttört feltáró alagút. Kép forrása: Railway Gazette)