A nyílt közbeszerzést, közös ajánlattevőként három cég nyerte, a munka olcsóbb lett a becsültnél.
Gyorsítaná a közlekedési beruházásokat a kormány, ezekre magyar forrásból 600 milliárd forint áll rendelkezésre.
Az útdíjrendelet módosítása óta eltelt három hónapban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. tapasztalatai szerint az autósok egyik leggyakoribb tévesztése az volt, hogy a fizetős útszakaszokon a januártól már D2-es kategóriába tartozó járművekre D1-es kategóriában váltottak e-matricát.
A német törvényhozás alsóháza elfogadta a külföldieket terhelő autópályadíjról szóló törvényt, amely szerint 2016-tól a német autópályák használatáért fizetni kell a személyautóval vagy lakóautóval közlekedőknek.
Hajdas Doncic közlekedési miniszter bejelentette, erről már a pályázó brit Goldman Sachs Internationalt és az ausztrál-központú Macquari Groupot is értesítette, az osztrák Strabaggal jövő héten közli a döntést.
A román országos útügyi hatóság a Kolozs megyei Magyarnádast (Nadasel) és Nádasszentmihályt (Mihaiesti) összekötő szakaszra írt ki pályázatot.
A 2006-ban elkezdett építkezést eredetileg 2015-re tervezték befejezni.
A 2×1 sávos autópálya 2×2 sávossá szélesítéséhez szükséges engedélyezési tervre kiírt tendert az UNITEF’83 Műszaki tervező és Fejlesztő Zrt. nyerte.
Persze csak akkor, ha neten intéz mindent.
Összesen 829 ezret vettek az autósok és mintegy 13 ezer visszaváltását kezdeményezték.
Az M9-es gyorsforgalmi út teljes szakaszának tervezésére, illetve kivitelezésére szolgáló forrás előteremtését szorgalmazza a hat nyugat-dunántúli megye alkotta M9-es Térségi Fejlesztési Tanács.
A külföldiek hátrányos megkülönböztetésével uniós jogot sért a tervezett német autópályadíj az Európai Bizottság szerint.
A következő tizenöt évre érvényes közlekedésfejlesztési tervet fogadott el a román kormány: 1300 kilométer autópálya megépítésével számol.
