gazdaság

Dubai–Auckland: 14 ezer kilométer, hátszélben 16 óra. A 615 személyes 380-asok december óta 220 ezer utast szállítottak.

A IATA visszatartja a pénzt, de az el nem vitt utasnak akkor is a Malévvel szemben van követelése.

Komoly igény, most átszállásokkal, főleg Londonban, Párizsban, Frankfurtban. Miért valószínűbb a jövő évi indulás?

Utasszállítókon nem lehet rakomány a lítium-ionos akkumulátor, a teherszállítókra ez még két katasztrófa után sem vonatkozik.

Zajlik az átalakulás, a hosszútáv hozza a nagy pénzt,  kevesebb nyereség sztrájkok miatt, a cargo-flotta öt gépre csökken.

Air Canada: 45+30 Cseries 300, a Swiss hónapokon belül forgalomba állítja a kisebb verziót. Nehéz tesztidőszak, jobb teljesítmény.

Még Seattle-ből is terveznek vonalat Havannába. Száztíz járatpár már kevésnek tűnik. Bírják-e a repterek a rohamot?

Az Etihad 12 év alatt lett globálisan meghatározó. A Wizz Európa legnagyobb diszkontjává akar válni.

A balkáni járatok kormánykoncessziója talán ennek a járatnak teremt ráhordó hálózatot. A Delta és az AA 2011 ősze óta nem jár hozzánk.

Az első ezres szerelése. Az 1100-ashoz már új szárny és hajtómű kellene. Még él tizenhat rendelés a legrövidebb 350-esre.

Járatnyitás minimális költséggel, Etihad-partnerként. Ráhordás a Balkánról, konkurencia nélkül? Reptérhasználat ingyen?

A második gép is megérkezett a társasághoz. Az első járatok: még nagyobb a megtakarítás. Negyven év Airbusokkal.

„Az én légitársaságom:” második a Qatar, harmadik az El Al. Sokan minősítették a diszkontokat, a kiszolgálás fontosabb volt a jegyárnál.

Öt és fél óra a levegőben, P&W helyett CFM hajtóművekkel, visszafogott médiatálalással.