közlekedési infrastruktúra

A 444-es és a 44-es főutakat összekötő útszakaszon két vasúti felüljárót és három csomópontot építenek majd meg.

Alapítóinak szervezett találkozót a Makadám Mérnök Klubban az 1994-ben létehozott Magyar Útügyi Társaság (MAÚT).

A Dániát Németországgal a Balti-tenger alatt összekötni tervezett műtárgy 17,6 kilométerével a világ leghosszabb víz alatti alagútja lesz.

Jelentős projektek mennek végbe déli szomszédunknál, többek között a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése, a Tarcal-hegységet átszelő közúti folyosó, valamint számos más autóút építése. A Vajdaságban is könnyebb lesz közlekedni.

A 26-os főút 10,6 kilométer hosszú, új nyomvonalon kialakított, kétszer egysávos elkerülője közel 30 milliárd forintból épült meg.

A 31 kilométeres útszakasz az eddigi legnehezebb domborzati viszonyok között megépülő gyorsforgalmi út Magyarországon: 39 hidat és négy völgyhidat hoznak majd létre.

A Bajkál–Amur fővonalon (BAM) található, fontos műtárgyban az ukránok hajthattak végre szabotázsakciót, ezzel megbénult Oroszország Kínával való fő vasúti összeköttetése.

Lázár János szerint a magyar állam lát fantáziát abban, hogy felvásárolja az osztrák állam részesedését a vasúttársaságban. Az osztrák Strabag 6,1 százalékára is tettek ajánlatot.

A pénzforrást az ország nyugati része és az Európai Unió közötti vasúti összeköttetések fejlesztésére fogják felhasználni.

A Firenzétől északnyugatra fekvő Prato és Bologna közötti pályát annak érdekében fejlesztik, hogy az azon található alagutak alkalmassá váljanak a félpótkocsik és a 2896 milliméter magas, úgynevezett High Cube konténerek szállítására.

Az ukránok megállapodtak az Európai Bizottsággal, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) keresztül jutnak forrásokhoz.

Egyelőre nem újul tovább a 80-as és a 100-as vonal, nem épül meg a ferencvárosi átemelés, de a kelenföldi indóház sem alakul át. Az úthálózat fejlődése is belassul.

A Balti-térséget az európai vasúthálózattal összekötni tervezett nagysebességű vasútvonal egyik észtországi szakasza kapott zöld jelzést.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság áprilisi plenáris ülésén állást foglaltak a hosszú távon fenntartható közlekedési rendszerre való átállás kulcstényezőiről.

Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottsága egyhangúlag elfogadta a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontját.