Visszatért a személyforgalom a felújított Szabadka–Újvidék vonalra

Szerdán délben elstartoltak az első vonatok. Öt napig bárki díjmentesen utazhat Szabadka és Belgrád között az emelt sebességű intercity- és interregió-vonatokkal – melyek azonban egyelőre nem állnak meg Újvidéken.

Kéthétnyi intenzív tesztelést követően múlt pénteken hivatalosan is visszaadták a forgalomnak a Budapest–Belgrád vasútvonal szerbiai, Belgrád–Újvidék (Novi Sad)–Szabadka (Subotica) országhatár szakaszának az elmúlt évek során felújított és kétvágányúsított részét. A tartományi székhely és Szabadka közötti, száznyolc kilométer hosszú pályaszakaszt október 4-én vették újra birtokba a tehervonatok.

Ennek köszönhetően Szabadkán a Zenta, illetve Szeged felé és felől induló és érkező személyvonatok már nem a teherpályaudvaron keresztül kanyarognak úticéljuk felé, hanem a saját vágányukat használják. Az állomáson kiépített biztosítóberendezés is teljes egészében működik, minden vonat a jelzők által adott parancsok szerint közlekedik.

A Belgrád–Szabadka vonal felújítása 2021-ben kezdődött, a beruházás során 273 kilométernyi új sínpárt fektettek le, beleértve a kétvágányú fővonalat és az állomási vágányhálózatokat is. Az Újvidék–Szabadka szakaszon négy híd, két viadukt, 27 felüljáró, 15 aluljáró és három ökohíd létesült. A projekt kivitelezője a kínai China Railway International és a China Communications Construction Company konzorciuma, ezen felül több mint kétszáz szerbiai, illetve uniós alvállalkozó és beszállító működött közre.

A megújult pálya dinamikus tesztjeit a német Deutsche Bahn Systemtechnik végezte, a próbák során 222 kilométer per óra sebességet is elértek. Habár a vonalat a szerbek gyorsvasútnak nevezik – magyar terminológia szerint helytelenül –, valójában azonban emelt sebességű: kétszáz kilométer per órára engedélyezett. Az azonban biztos: az átlagsebesség jelentősen nő – a korábbi cirka negyven kilométer per óráról 170 körülire, Újvidék és Szabadka között pedig inkább 180-ra –, ennek köszönhetően a menettartamok is brutálisan csökkennek. A Szoko („sólyom”) vonatnemben közlekedő, intercity-jellegű vonatok menetartama a főváros és az észak-bácskai körzet adminisztratív központja között 79 perc, az interrégióké 99.

A délvidéki részt eredetileg cirka egy éve, 2024. november 23-án nyitották volna meg, az újvidéki állomás előtetőjének november elsejei tragikus, számos halálos áldozatot követelő leomlása miatt azonban először december 8-ára halasztották, majd különböző okok miatt határozaltlan céldátummal elnapolták.

Időközben ráadásul több botrányos eseményre is fény derült a fejlesztéssel kapcsolatban. Egyrészt februárban robbant a hír: szervezett bűnözői csoportok a pályarekonstrukció során több tonnányi, milliókat érő építési anyagot tulajdonítottak el. Márciusban pedig azt hozták nyilvánosságra, hogy az újvidéki állomást az előtetőomlás előtt hamisított engedéllyel nyitották meg az utasok előtt. És ha mindez még nem lenne elég, mivel a szerb vasúti infrastruktúra-kezelő, az Infrastruktura Železnice Srbije az új vasúti létesítmények egy évre szóló próbaideje alatt sem szerezte meg az elektromos hálózathoz való csatlakozáshoz szükséges végleges engedélyeket, áprilisban lekapcsolták a betáplálást az átépülő vonal néhány állomásán, többek között az újvidékin és a pirosin (Rumenka), valamint a teljes Újvidék–Szabadka szakaszt.

A személyszállító vonatok menetrend szerint végül 2025. október 8-án tértek vissza a megújult vonalra. Az első járat a belgrádi központi pályaudvarról (Beograd-Centar) és Szabadkáról is délben startolt el, előbbi az 546-os, utóbbi az 547-es számú Szoko. A Magyar Szó hírportál szerint az új vonatokra már az első napon nagy volt az érdeklődés, a déli járatokra minden hely elkelt.

Az emeletes Stadler Kiss motorvonatokból kiadott Szokókból mindkét irányban napi kilenc járat közlekedik. A „kotta” könnyen megjegyezhető: mindkét végállomásról reggel hattól este 22 óráig kétórás ütemben, kerek páros órakor indulnak a vonatok, amik Belgrád és Szabadka között csak Péterváradon (Petrovaradin), Újverbászon (Vrbas Nova) és Topolyán (Bačka Topola) állnak meg.

Az interrégiókból négy párat lehet igénybe venni, négyórás ütem szerint: a fővárosból 7:00, 11:00, 15:00 és 19:00-kor startolnak, ellenkező irányban pedig 5:00, 9:00, 13:00 és 17:00 az időpontok. Ezek a járatok a Szokók megállóin felül Újpazovát (Nova Pazova), Ópazovát (Stara Pazova), Indiát (Indjija), Ókért (Zmajevo), Szeghegy–Kishegyest (Lovćenac–Mali Iđoš) és Újnagyfényt (Novi Žednik) szolgálják ki.

Némi üröm azért akad az örömben: a vonatok Újvidéken egyelőre nem állnak meg, csak áthaladnak az állomáson – az előtetőomlást azóta sem sikerült megfelelően rendbe rakni. Aki Újvidékre akar utazni, annak Péterváradon le kell szállnia és tömegközlekedéssel át kell kelnie a Dunán. Ráadásul Ókér, Verbász, Szeghegy–Kishegyes, Topolya és Újnagyfény állomásokon sem pénztárnál, sem pedig jegyautomatából nem lehetséges a menetjegyváltás, ezért az utasoknak a mobilalkalmazáson keresztüli vásárlást javasolja a szerb állami személyszállító vasúttársaság, a Srbija Voz.

A társaságtól elmondták, az első napok díjmentességét követően, október 13-ától egy, a szerb főváros és Szabadka közötti út 1220 dinárba (cirka 4100 forintba), a menettérti utazás pedig kétezer dinárba (körülbelül 6700 forintba) fog kerülni.

A nemzetközi forgalom a tervek szerint 2026 elején indulhat el a Budapest–Kelebia–Belgrád vasútvonalon; várhatóan kétórás ütemben napi nyolc Budapest–Belgrád vonat fog közlekedni – a magyar szakaszon telepítendő kínai biztosítóberendezés megfelelő működését követően három és fél órás menettartammal –, ezek közül két vonatot Bécsbe küldenének tovább.

(Nyitóképünkön az első, Szabadkáról Belgrádba induló Szoko-járat október 8-án, délben. Kép forrása: Csipak Edvin / Pannon RTV)