Forgószárnyas világflotta – 1. rész: polgári gépek

iho   ·   2015.10.09. 16:15
cim

Megint egy érdekes számokkal teli összefoglaló, ez alkalommal a világ forgószárnyasairól. A Flightglobal flottaelemzésének első adata: a globális polgári állomány már csaknem 35 ezer gépet számlál, tekintélyes szám, a katonai forgószárnyasoké több mint 21 ezer.

A listavezető Bell-típus

A civil gépek közül a legtöbb, harmincöt százalék Észak-Amerikában repül, majd következik Európa huszonhét, az ázsiai illetve csendes-óceáni régió tizennyolc, Latin-Amerika tizenhárom, Afrika öt és a Közel-kelet két százalékkal. Az országok listája szerint az első az Egyesült Államok 6667 gázturbinás és 3084 dugattyús motorral repülő helikopterrel, aztán már oszlik a lista a meghajtás módja szerint, a gázturbinásoknál Oroszország jön 1881 géppel, a dugattyúsok között viszont Ausztrália a második helyezett 1084-gyel – mint ismeretes, a kontinensnyi ország nagy kiterjedésű farmjain elsőrendű szerepe van a kisebb helikoptereknek.  A turbinás listán ezután Kanada majd Brazília következik, a dugattyúsokén fordított a sorrend, Brazília és Kanada. Egyébként a gázturbinás helikopterek száma a világon 24 ezer 287, a dugattyúsoké immár  kevesebb, mint a fele, 10 ezer 266.

A Mókuska egy újabb, kéthajtóműves változata

Ami a polgári flotta típusait illeti, a gázturbinások közül a vezető „márka” a Bell 206-os, ez a különféle változataiban 1967 óta gyártott klasszikus kétrotoros, a katonai helikopterek ugyancsak klasszikus UH-1-esének közeli rokona, 3610 példánnyal. Majd nem sokkal lemaradva az Airbus Helicopters hetvenes évek óta gyártásban lévő AS350-ese következik, a népszerű Ecureuil, a Mókus, amelyből nálunk is repült két gép a mentőknél, a világon pedig összesen 3399 példánya van szolgálatban az egy- és kéthajtóműves változatokból.

A nálunk is jól ismert Mi-8-as 1898-es darabszámmal tekintélyes harmadik helyen áll a polgári gépek listáján is, majd egy másik Bell típus, a 407, aztán a kicsi fürge MD-500-as majd hatodik helyen ismét egy Bell típus következik, a 212/412-es sorozat.

Valaha majdnem annyi Kamov Ka-26-os repült nálunk, mint amennyi most összesen a világban...

Nagyon nagy a Robinsonok dominanciája a dugattyús gépek között, a nagyobb R44 a piac 52 százalékát uralja 5293 géppel, a kétszemélyes 22-es ehhez még plusz 28 százalék és 2865 példány. A Hughes 269-es és két Enstrom típus után hatodik helyen áll a nálunk is jól ismert és egykor igen elterjedt koax Kamov Ka-26-os, a világflotta egy százalékával, 141 géppel.

Ami a mostani eladási trendeket illeti, az idei első két évnegyed adatai szerint az új gázturbinás gépek gyártásában az Airbus Helicopters dominál, 34 százalékkal, a második az AgustaWestland, és az egyébként példányszám szerint legerősebb Bell az új gépek eladásában csak a harmadik legnagyobb szeletet hasítja ki a piacból. Viszont az is érdekes, hogy míg a tavalyi év hasonló időszakában 427 új forgószárnyas került a felhasználókhoz, addig az idei évben az átadott gépek száma csak 329 volt.

A Robinson R44-es, a legelterjedtebb dugattyús helikopter

A  dugattyús gépek gyártásában természetesen megintcsak a Robinson jeleskedett, az idén első félévben átadott 119 példány 83 százaléka volt az ő terméke, tavaly még nagyobb volt a részesedése a leszállított gépek arányában 92 százalékkal. Viszont itt is érzékelhető a csökkenés, mert míg tavaly januártól júliusig 153 dugattyús helikopter került a gazdáihoz, addig idén csak 119. Viszont a táblázatok összehasonlításából egyértelműen kiderül, hogy a gázturbinás típusok az új gépek forgalmazásában is bőven túlteljesítik a dugattyús motorokkal meghajtott helikopterek eladását.

A következő részben a katonai helikopterek ugyancsak érdekes adataival ismerkedünk.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.