Haladás, de nem fociban
Az NDK állami vezetése szerette a nagyüzemeket, így a mezőgazdasági gépek gyártását is központosította. Előbb öt kelet-szászországi műhelyt (térkép) vontak össze 1951-ben, majd a 70-es években jött a nagy felduzzasztás: harmincöt üzem tartozott a Fortschritt Kombinat kötelékébe, az öntödéktől a malomipari vállalatokon keresztül a kombájngyárakig. A Magdeburg melletti Schönebeck traktorgyára 1973-tól 1990-ig volt Fortschritt-üzem, de a gyökerei mélyebbre nyúlnak: a Junkersnek már 1895-ben volt itt gyára, és a breslaui [ma: Wroclaw, Lengyelország] FAMO-ból ide telepítették 1945-ben, még a háború vége előtt a traktorok előállítását, de a gépsorokat a béke beköszöntével le kellett szerelni. A szintén schönebecki illetőségű kerékpárgyár viszont folytatta az alkatrész-előállítást, később pedig újraindította a fejlesztést és a gyártást. 1948-ban a gyár az IFA Művekbe lett átszervezve, és lassan-lassan egyedüli traktorgyárrá vált az NDK-ban, miután a brandenburgit és a nordhausenit megszüntették. 1984-ben egyesült az időközben szintén Fortschritt-üzemmé vált Dieselmotorenwerk Schönebeckkel. 1990 után következett a privatizáció, de ma már nem ülhetünk friss schönebecki traktorba, hiszen a gyár megszűnt.
Mint látható, a schönebecki üzem nem rendelkezett az NDK születésének idején fejlesztési kapacitással, így a zwickaui gyökerű, de később inkább Nordhausenban előállított RS típuscsaládot gyártották: 40 lóerős, gumikerekes traktor volt az RS 01/40. Az első schönebecki fejlesztés az RS04-es volt, eszközhordó változataival együtt 7574 darabot gyártottak belőle itt és Nordhausenban együtt. A hatvanas évek elején kezdődött meg egy új sorozat tervezése, amely sok-sok gazdának az életét tette kényelmesebbé nemcsak a KGST területén, hanem a nyugati országokban is. ZT300-as volt az alapmodell, ahol a betűk a vontatótraktort jelentik, míg a számok a maximális vonóerőre utaltak (3 Mp, SI mértékegységben: 29419,95 N). Az 1967-ben piacra került alapváltozat mellé öt év múlva érkezett az összkerékhajtású változat is. Gyártásban 1982-ig maradtak, mert leváltotta őket a ZT 330 (alap) és ZT 323 (összkerekes). Hazánkba is jutott belőlük, a kezdeti csehszlovák irányzatot megtörve először Bajára érkeztek 1981-ben, majd mind több és több agrárüzem ismerte fel az erőgép előnyeit. Motorja 4 hengeres, 4 VD 14,5/12-1 SRW típusú 90 lóerős erőforrás, amely az átlag IFA W50-esekkel egyezik. A folyamatos fejlesztés előbb 93, később pedig 100 lovat préselt ki a blokkból. Érdekesség, hogy a ZT 303-asnál az összkerékhajtás bekapcsolása automatikus volt annyiban, hogy ha az első tengely csúszása 7-8 százalékkal eltér egy beállított értéktől, akkor egy röpsúlyos tengelykapcsoló hajtást enged oda. Meg kell említeni továbbá, hogy a mellső tengely is az IFA teherautókból érkezett, amely alacsonyabb szabadmagasságot jelent, mintha külön ide gyártottak volna egy tengelytípust, de a raktározandó alkatrészek mennyiségét csökkentette. A traktornak két hidraulikus rendszere volt: az egyik a szabályozást szolgálta, a másik pedig a csatlakoztatott gépeket hajtotta meg.
A kétéltű járművek csapatába is felvételizett a típus, hiszen sok-sok kisüzem oldotta meg vele a belső tolatást. Az erre a célra használt gépek hidraulikusan süllyeszthető vezetőkerekeket és lámpákat is kaptak. Összesen 25 traktort használtak végül ilyen célokra, amelyek átépítő szettje a Reichsbahn lipcsei járműjavítójában készült. Az Indóház októberi számának modellrovata bemutatja majd a kicsinyített testvéreket is.
