Ilyen metrónk lesz, ha lesz

Arnold Balázs   ·   2011.10.26. 12:30
kiskep_alstom

A Metropolis járműcsaládot 1997-ben fejlesztette ki az Alstom. A metrókocsikból azóta több mint háromezer készült el, és a szerelvények a világ számos pontján, közel ötven városban közlekednek, például Barcelonában, Szingapúrban, Varsóban vagy épp Buenos Airesben. A konstrukció moduláris, és az évek alatt folyamatosan fejlődött. A variálhatóságnak köszönhető, hogy minden közlekedési társaság eltérő homlokfalú metrókat üzemeltet. A budapestiek három formaterv közül, internetes szavazás keretében választhatták ki a nekik tetsző elrendezést. A nyertes dizájn a tervezője szerint a kisföldalatti járműveinek formavilágát idézi.

Már évek óta szükséges lenne a 2-es vonalon közlekedő orosz metrók leváltása, a sorozatos műszaki meghibásodások miatt nemrég ki is vontak a forgalomból jó néhány, negyvenévesnél idősebb járművet. Sajnos pont azokat, melyek nem sokkal korábban főjavításon estek át, de elképzelhető, hogy ezek a járművek ismét forgalomba állnak hamarosan. Az új járművek szállítására vonatkozó közbeszerzési eljárást még 2005-ben írták ki, melyet a francia Alstom nyert meg. A szerződést 2006. május 30-án írták alá.

A budapesti kettes vonalra 22 ötrészes, míg az építés alatt álló négyesre 15 négyrészes, teljesen automatikus vezérlésű szerelvényt szállíthat a gyártó. Az első szerelvények a szerződésben foglalt 2008. májusi határidő helyett 2009-ben érkeztek meg Budapestre. Jelenleg három szerelvény található itthon, ezek a BKV Fehér úti metrótelepén várják, hogy a hosszúra nyúlt engedélyeztetési procedúra végén majd forgalomba állhassanak a kelet–nyugati vonalon. Feltéve persze, hogy végül lesz típusengedély. Addig is egy vonat néha előbújik a kocsiszínből, hogy a próbapályán a szakemberek különféle próbákat, méréseket végezzenek vele. Idő közben a másik tizenkilenc szerelvény is elkészült, azokat jelenleg Lengyelországban, az Alstom chorzówi gyárában tárolják.

Egyelőre várakozó állásponton a váltótárs

A budapesti kocsik az AM5–M2 típusjelet kapták. A harminckét tonna szolgálati tömegű, száz méter hosszú vonat egyterű, az utastér teljes egészében átjárható, a kocsiszekrények között csuklós kapcsolat van. Egy szerelvény körülbelül kétszáz utas befogadására alkalmas. A jármű légkondicionált, utasterében hangos és vizuális utastájékoztató rendszer, valamint zárt láncú térfigyelő kamerarendszer üzemel.

Egy szerelvény öt kocsiból áll, mindegyik járműegység alatt két, kéttengelyes forgóváz található. A primer és szekunder légrugók mellett hidraulikus lengéscsillapítók is hozzájárulnak a komfortos utazáshoz. A szerelvény lényegében szimmetrikus. Az első-második, illetve a negyedik-ötödik kocsik alatt hajtott, míg a középső, harmadik kocsi alatt futó forgóvázak találhatóak. A hajtott és a futó forgóvázak konstrukciója megegyezik, a hajtott könnyedén alakítható futóvá, és fordítva.

A vonat két vége egyenértékű, mindkét vezetőálláson ugyanazok a kezelőszervek találhatóak. Az első-második, illetve a negyedik-ötödik kocsik között csak műhelyben bontható fix kapcsolat van, míg a harmadik – futó – kocsi központi ütköző-vonókészülékkel kapcsolható. Ez lehetővé teszi, hogy egy esetleges baleset vagy műhelyi mozgás alkalmával a szerelvényt könnyen meg lehessen bontani. A két-, illetve háromrészes „fél” is képes önerejéből mozogni, persze a vonatkozó műszaki előírások betartásával, utasok nélkül. Két teljes vonat vontatás céljából egymással központi ütköző-vonókészülékkel kapcsolható mechanikusan és levegősen, de elektromosan nem. A szerelvények csak szólóban közlekedhetnek.

A közbenső központi ütköző-vonókészülék, az elektromos csatlással

Az elsődleges fék a villamos fék, a másodlagos a tisztán levegős tárcsafék. A parkolófék forgóvázankénti rugóerőtárolós fék. Üzemi körülmények között a jármű villamosan fékez, és bár a villamos fék képes teljesen megállítani a vonatot, hogyha a sebesség három-négy kilométer per óra alá csökken, a levegős tárcsafékek is működésbe lépnek. Ez elsősorban a jármű állva tartását szolgálja, hogy utascsere közben ne guruljon ki az állomásból. A vonat alatt két dugattyús légsűrítő található, ezek csak akkor dolgoznak egyszerre, hogyha a vonat levegős rendszerét teljesen fel kell tölteni. Üzemi körülmények között egyik nap az egyik, másik nap a másik légsűrítő dolgozik. A vezetőálláson jobboldalt az üzemi menetfékkar található, baloldalt pedig a csak levegős féket működtető fékkar. Normál üzemben ennek a használatára nincsen szükség.

A vezető menet közben két kijelzőt lát maga előtt, az egyiken a biztosítóberendezés pályaoldali egységének állapota, a vonatbefolyásoló ATC rendszer jelei jelennek meg. A másik monitor az úgynevezett TDU, train display unit, tükörfordításban „vonatkijelző egység”. Ezen a térfigyelő kamerák képét, illetve a jármű pillanatnyi állapotát lehet megtekinteni. Megjelenik itt a sebesség, a vonali és az akkumulátorfeszültség, a menet-fék kontroller állapota, az ajtók állapota, és minden olyan információ, amire menet közben a járművezetőnek szüksége lehet. A kiszolgáló személyzet pedig a teljes körű hibanaplóhoz is hozzáférhet. Megálláskor a külső visszapillantó kamera képe jelenik meg, mindig azon az oldalon, amelyiken az ajtók nyitva vannak. Az ajtók elektromos vezérlésűek, ha záródáskor akadályt éreznek, háromszor visszanyitnak. Hogyha egy ajtónak azt követően sem sikerül bezáródnia, nyitva marad, és a vezetőnek helyben kell az akadályt megszüntetnie, illetve a hibát elhárítania. A jármű homlokain két nagy fényerejű xenon fényszóró, és két vörös LED-es zárfény található. A menetirányt tekintve a homlokfal bal oldalán kapott helyet a menekítőajtó.

A lámpákat befoglaló keret inkább emlékeztet régi buszmegállótáblára, mint a kisföldalattira<br>A képre kattintva galériánk nyílik meg<br>(fotók: Vörös Attila)

A kettes metró vonalán már teljes hosszban telepítve van a Siemens automatikus vonatbefolyásoló rendszere, az ATC. Mivel az orosz kocsik nem tudnak együttműködni ezzel a berendezéssel, ezért majd csak akkor helyezik üzembe, ha a vonalról kivonják a régi kocsikat, és csak a Metropolisok fognak közlekedni. A vegyes üzem ideje alatt, csak úgy, mint az orosz kocsikon, az új szerelvényeken is segédvezető teljesít majd szolgálatot a járművezető mellett. A vonatok el vannak látva a metróban szokásos vészmegállító rendszerrel, az úgynevezett stopkengyellel. Ez megegyezik az orosz kocsikon használatos berendezéssel. Röviden összefoglalva, a rendszer roppant egyszerű: a főjelző mellett található egy pöcök, amely fölemelkedik, hogyha a jelző vörös. Ha a vörös jelzőt a vonat meghaladja, a pöcök megüti a stopkengyelt, a levegős szelep kinyílik, és a vonat vészfékez. Ha a jelző szabadra vált, a pöcök leereszkedik, és a stopkengyel akadálytalanul elhalad fölötte.

Ha az ATC rendszer üzemelni fog, lehetővé válik az egyéni ajtónyitás, illetve a vonatok egyfős kiszolgálása. A négyes vonalon pedig a szerelvények vezető nélkül, automatizáltan fognak közlekedni. Majd egyszer.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.