Intermodalitás a Fekete-tengertől a Baltikumig

iho   ·   2021.02.18. 15:00
feketetenger_baltikum

A két térséget összekapcsolni tervezett szállítási folyosó nemrégiben történt kezdeményezését követően mára sokkal konkrétabb formát kezd ölteni a projekt.

A Fekete-tengert a Baltikummal összekötő intermodális szállítási folyosó létrehozásának lehetőségei kedvezőek, mivel megbízható alternatívát nyújthat a meglévő útvonalakkal szemben. Lengyelország és a gdanski kikötő is készek lépni, azonban az Ukrajnában még hiányzó vasúti kapcsolat, továbbá Törökország szerepe a következő évek során döntőek lesznek a projekt szempontjából – hangzott el egy, a jövőbeli intermodális útvonalról a napokban tartott online előadáson, melyet a gdanski kikötő szervezett. A gdanskin felül több más kikötő szakemberei is megvitatták a korridorvonalból származó lehetséges hasznokat.

A megbeszélések tavaly decemberben kezdődtek Lengyelország és Ukrajna között: a közös szándéknyilatkozatot követően a gdanski kikötő és az ukrán tengeri kikötők hatósága megállapodott egy közös munkacsoport felállításáról, mely az első lépéseket megteszi a projekt érdekében.

De hogy állnak most a beruházás egyes részei? A négy legnagyobb balti kikötő közé tartozó gdanski az elmúlt évek során folyamatosan növekedett, konténerek szempontjából a második legtöbbet kezeli a Baltikumban. Tavaly 48 millió tonna áruforgalom zajlott, a következő évekre viszont már 60 millióval számolnak. Lengyelország és Ukrajna között 2018-ról 2020-ra jelentősen megnőtt az áruforgalom, emiatt a gdanski létesítmény is felgyorsította vasúthálózatának fejlesztését: 80 kilométernyi új sínpár épült ki, továbbá felújítottak három rakodóállomást. Ugyanez a folyamat figyelhető meg az egész lengyel vasúthálózaton is: bővítették a medykai és a dorohuski határállomások kapacitását is, melyek így már készek fogadni a megnövekedett forgalmat és konténermennyiséget. Vagyis összességében megfelelő az infrastruktúra a lengyel–ukrán határ és a gdanski kikötő között.

Az intermodális vasúti folyosó célja, hogy előmozdítsa az áruk áramlását a Fekete-tenger térsége, Lengyelország, a Balti-tengeri kikötők és Skandinávia között. Ezen térségek között a szállítmányok jelenleg vagy hosszú, a Földközi-tengeren keresztül Észak-Európába tartó tengeri útvonalakon haladnak, vagy pedig az Adriai-tengeri kikötőket veszik igénybe, és onnan vasúton vagy közúton jutnak el Európa többi részére, vagyis a két érintett térség között vannak létező kapcsolatok. Másrészt a Törökország és az ukrán kikötők közötti rövidtávú tengeri kapcsolatok is állandóak. Az ukrán tengeri kikötők hatóságának egyik fontos stratégiája, hogy az ukrán kikötőkhöz vonzza az árukat, és ebben Törökország központi szerepet játszhat, mivel az ország gazdasága gyorsan növekszik és az Európa és Ázsia közötti szállítmányozás egyik központi csomópontja szeretne lenni. Törökország szerepe döntő lehet a Fekete-tenger és a Baltikum közötti intermodális korridor létrehozása során, termelési mértékétől és terjeszkedési szándékaitól függően fontos szereplő lehet a projektben.

A projekt kiteljesedéséhez elsősorban az ukrán vasúthálózat fejlesztése szükséges (grafikák forrása: Rail Freight)

Habár a Fekete-tengeri kapcsolatok működnek és a balti kikötők is összeköttetésben állnak egymással, egy fontos összetevő azonban továbbra is hiányzik: az ukrán vasúthálózatot mindenképp fejleszteni kell ahhoz, hogy az ukrán kikötők és Lengyelország között megfelelően működhessenek a vasúti összeköttetések. Egyelőre ez lehet a projekt legnagyobb akadályozó tényezője.

Egy kisebb léptékű példa azonban jelzi a projektben rejlő sikereket. Az Ukrán Vasutak (UZ) szállítási és szolgáltatási központja, a Liski, valamint az Ukrferry és a FerriPlus együttműködési megállapodást írtak alá december második felében, hogy létrehozzanak egy multimodális szállítási útvonalat Törökország, Ukrajna és Lengyelország között, összekötve az ukrajnai Csornomorszk kikötőjét a Lengyelországban található sławkówi terminállal, ahonnan az árukat különböző európai célpontokra lehet tovább szállítani. Az útvonal heteken belül, az év első negyedévében meg is kezdi az üzemelést, ez pedig jelzésértékű a korridorvonal szempontjából. Ráadásul úgy tűnik, hogy az eredetileg az ukrán központi csomópontnak szánt odesszai kikötőt leszámítva még más alternatív útvonalak is számításba jöhetnek, Törökország és Kelet-Európa között például Csornomorszk lehet az egyik legjobb.

Az online konferencián tiszteletét tette két svéd kikötő, Gävle és Norrköping képviselete is, akik az intermodális útvonal előnyeit hangsúlyozták, továbbá hogy hogyan lehetne azt egészen Skandináviáig kiterjeszteni. A skandináv kikötők nemcsak hogy be szeretnének kapcsolódni a korridorvonalba, hanem szerintük azok lehetnének a végpontok, mivel export és import szempontjából is sokat tudnának nyújtani.

Mindenesetre az útvonal létrehozásának helyzete jelenleg meglehetősen ígéretes, az összes érintett fél kész lépéseket tenni a kezdeti tervek megvalósításához. Az intermodális szállítási ágazat pedig valószínűleg elég hamar tisztában lesz a beruházás jövőjéről az ukrajnai szűk keresztmetszet problémájának megoldását követően – számol be a Rail Freight.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Blog Vörösszemhatás

Tramtrain-fotózás közben...

Vörös Attila   ·   2021.12.05. 16:00

Lassan egy hete jár a Szegedet és Vásárhelyet összekötő vasútvillamos. Az első napi fotózás során természetesen nemcsak a vasvillákról készültek fotók, most ezt a járulékos termést mutatjuk be. Galéria.