Jelentősen csökkenhetné a környezetterhelést a kombinált fuvarozás fejlesztése

iho/közút   ·   2019.10.10. 12:30
debkont0

Az intermodális vagy kombinált fuvarozás lényege, hogy az áru többféle fuvarozási mód kombinálásával jut el a célhelyére, miközben nem az árut rakodják át a tehergépjárműről a vasútra, hanem magát a szállítóeszközt, azaz a pótkocsi, vagy a szállítókonténer vált fuvarozási módot. Az intermodális fuvarozás hazai helyzetének javítása összhangban van az Európai Unió közlekedéspolitikájával, amely célul tűzte ki, hogy 2030-ra a háromszáz kilométer feletti közúti áruszállítások harminc százalékát, 2050-re pedig több mint felét vasúton vagy vízi úton bonyolítsák.

A Magyarországon futó mintegy ötszázezer pót- és félpótkocsi kilencvenkilenc százaléka azonban egyelőre erre nem alkalmas, azok nem daruzhatók, és ezért nem lehet átrakodni a kocsikat vasútra. Egy új, a kontinens több országában már alkalmazott technológia azonban hatékony megoldást jelenthet a problémára, a Lohr-technológiát a CFL Multimodal és a Lohr Industrie képviselői ismertették Budapesten a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) rendezvényén. Az Európa nyugati részén gyors ütemben fejlődő francia megoldás – amelynek segítségével közúti nem daruzható félpótkocsikat vonatra lehet rakni – elterjedése jelentősen segíthetné a kombinált árufuvarozás hazai fejlődését, amivel érdemben csökkenne a közutak környezeti terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelentő sofőrhiány is.

A kombinált fuvarozás fejlesztésével jelentősen csökkenteni lehetne a környzetterhelést, a francia Lohr technológiája pedig megoldást is kínál a szinte egyáltalán nem szállítható magyar pót- és félpótkocsik számára

A luxemburgi CFL Multimodal és a francia Lohr Industrie képviselői az MLSZKSZ rendezvényén a magyarországi szállítmányozási vállalatok és logisztikai terminálok  vezető szakembereinek mutatták be Budapesten a Lohr megoldását, a technológia műszaki lehetőségeit, költségeit és előnyeit. A rendszernek két lényegi eleme van, az egyik egy speciális vasúti kocsi, amelynek kifordítható a közepe: a közúti pótkocsit egy vontatóval ráhúzzak, majd visszafordítva a vasúti kocsit a közúti pótkocsival menetkész állapotba kerül. A másik fontos elemét a terminál vasúti kocsik kifordításához szükséges speciális kialakítása jelenti. A rendszer ugyanis a hagyományos megoldásoktól eltérően nem igényel méteres vastagságú bazaltbeton burkolatot, bakdarut, vagy mobil rakodógépet, amelyek egy terminál legköltségesebb elemei.

A megoldás további előnye, hogy a terminált a forgalom függvényében ütemezetten is meg lehet építeni, ezért egy horizontális rakodási képességű terminál beruházási költsége a hagyományos, vertikális rakodási rendszert alkalmazó terminálok mindössze felére, harmadára tehető.

„Középtávú célunk, hogy a hazai pótkocsi állomány tíz százaléka alkalmas legyen a kombinált árufuvarozásra, ami a műszaki-technológiai fejlődésnek köszönhetően már reális célkitűzéssé vált, megnyitva az utat a közúti és a vasúti áruszállítás eddig nem látott mértékű együttműködésére” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. A kombinált árufuvarozás fejlesztésével jelentősen csökkenne a közutak környezeti terhelése, új megrendelésekhez jutna a vasúti és vízi ágazat, és enyhíthető lenne a logisztikai szektor egyik legnagyobb kihívását jelentő sofőrhiány is.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok közel kilencven százalékát fogja össze. Magyarországon az MLSZKSZ az egyetlen olyan szövetség, amely a komplett szolgáltatási láncot lefedi, a többi szervezet a logisztikának csak egyes részterületeivel foglalkozik. A szövetséget 2002-ben azért alapították, hogy megvalósítsák a logisztikai szolgáltató központok hatékony együttműködését, elősegítsék a vonzáskörzetükben működő vállalkozások üzleti tevékenységét, növeljék versenyképességüket és új üzleti lehetőségeket teremtsenek. Tagsága hetvennyolc szervezetből áll, a tagság árbevétele 2017-ben elérte a 450 milliárd forintot.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek