Logisztikáról Münchenben kétévenként
Milyen kiállítás is az, ahol nem konkrét termékek szerepelnek, hanem egy egészen elvont dolog, a logisztikai szolgáltatás maga? Ahol a standok jórészt üresek, ahol egészen minimális dekoráció alatt szinte csak információ cserél gazdát?
A zsúfolásig megtelt csarnokok és az egymás sarkát taposó tárgyalóküldöttségek alapján úgy tűnik, Európa fejlettebb felében nem okozott ez értelmezési nehézségeket. Illeszkedik ez abba a trendbe, amelyben a „füstös”, produkciós tevékenységek egyre inkább vesztenek súlyukból az absztraktabb információ-előállítási és feldolgozási folyamatokhoz képest. És a logisztika kifinomultabb formái egyértelműen az utóbbiakkal rokoníthatók.
A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA, a miniszterelnök irányítása alatt álló központi hivatal) együttműködve, kilenc magyar cég részvételével idén először állított közös, nemzeti standot a kétévente megrendezésre kerülő kiállításon. A HITA és a Hungrail együttműködése egyrészt a vásári részvételt önállóan finanszírozni nem képes vállalkozások és szervezetek képviselői számára tette lehetővé a bemutatkozást, másrészt az összefogott fellépés az egy helyen való koncentrált megjelenés a részt vevő társaságokat is koordinációs előnyhöz juttatta.
Már a standok elhelyezéséért is küzdelem folyik, a Hungrail itt jelentős sikert könyvelhetett el, hiszen Oroszország és Kína tőszomszédságában kaptunk helyet.
A kisebbek közé tartozik a Kanizsa-Sprint Kft. A cégnek 130 kocsiból álló teherautó-flottája van, amellyel főleg Koper felé, és horvát–szlovén–magyar relációkban vállalnak fuvart. Bár a cég ügyfélköre többezresre rúg, az aktuális innovációk begyűjtése szempontjából kulcsfontosságúnak tartják megjelenésüket ezen a kiállításon – mondta el Burján Emese értékesítési igazgató. A céget rosszul érintette a magyarországi Ro-La-szolgáltatás megszűnése, főleg spanyolországi és angliai irányokban rendszeres megrendelői voltak e szolgáltatásnak.
A Mahartlog Mafracht Kft. először jelenik meg ilyen jellegű kiállításon. Szabó Gréta cégvezető számára a tapasztalatszerzés elsőrendű fontosságú. Bár csak a kiállítás félidejében jártunk, az első konkrét megállapodások török és grúz reménybeli partnerekkel már megszülettek. A társaság erőssége a túlméretes nemzetközi szállítmányozás – illően egy olyan vállalkozáshoz, amelybe az egykori Mahart is beletartozik.
A Ghibli Szállítmányozási Kft.-t Fuchs András fejlesztési igazgató és Páll Tamás üzletfejlesztési menedzser képviselte. A bevallottan ügyfélcentrikus vállalkozás több lábon áll, 1996 óta foglalkoznak belföldi és nemzetközi közúti áruszállítással, az összetett cégfilozófiát érzékelteti, hogy 15 000 négyzetméteres raktáruk mellett 900 négyzetméternyi irodájukban 130 alkalmazott dolgozik. A döntően autóipari beszállítással foglalkozó cégnek 1400 aktív, visszatérő ügyfele van. A kiállításon való részvételüket a kapcsolatrendszer bővítése motiválta, főleg a spanyol és horvát ügyfelek felé. A közúti áruszállításban megerősödött cég most ki akar lépni a tengeri szállítás piacára, úgy vélik, a nagy cégek sztenderdizált szolgáltatásai között vannak olyan piaci rések, melyeket e viszonylag kis vállalkozás rugalmasságával és személyre szabott szolgáltatásaival le tud fedni.
Ismerős színek a Hungrail standján: a soproni székhelyű zöld-sárga vasúttársaság részéről Skála János vezérigazgatóhelyettes ugyancsak a viszonylag kis méretű társaságok rugalmasságával érvelt, amikor pozitív színekben ecsetelte a GYSEV Zrt. jövőjét. Konkrét „rugalmassági tényezőként” említette, hogy a társaság akár egy teherkocsi kedvéért is hajlandó megbontani tehervonatokat, ezt nagyobb vasúttársaságok már nem tennék meg. Sopron „szélárnyéki” helyzetét nem látja problémának, sem a kerülő útirány, sem a kapacitáskorlátok tekintetében, hiszen elmondása szerint van olyan szállítmányuk, amely Sopronnak közelébe sem jut. A gazdaság esetleges lassú magára találásával kapcsolatban is optimista, mert számításaik azt mutatják, hogy egyszázalékos ipari termelésnövekedés Németországban a GYSEV forgalmának hatszázalékos emelkedését jelenti.
A CER (Cargo Holding SE) magán-vasúttársaság kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, Végh Andrással a gyenge magyar érdekképviseleten merengtünk a CFR Marfa és az aradi vagongyár standjának árnyékában. Legnagyobb problémának azt látja, hogy a magyar vállalkozások nem elég tőkeerősek. A CER is minden lehetséges eszközzel csökkenti a költségeit, ide tartozik a közös Hungrail-standon való megjelenés, de az is, hogy a vállalat minden lehetséges funkciót külső vállalkozásoknak szervez ki, a vasúti szerelvények fékpróbájáig bezárólag.
A legifjabb vállalkozás a magyar standon megjelentek közül az Integrail, amelyet Grósz László ügyvezető igazgató képviselt. A vállalkozás a törökbálinti Depó és Koper között közlekedtet konténervonatokat, a magyar magánvasutak közül elsőként GPS-követéssel ellátva, így a fuvaroztatók valós idejű információkat nyerhetnek a feladott áru helyzetéről. A nyolcfős társaság üzemelteti ezenkívül a törökbálinti kombiterminált is. Közelebbi terveik közé tartozik a rijekai kikötőben való megjelenés, melyet Horvátország közelgő EU-tagsága tesz lehetővé.
A magyarországi székhelyű vállalkozások közül az MMV Magyar Magánvasút Zrt. képviseltette magát külön standdal, ez már két éve így történik. Kozár László kereskedelmi igazgató elárulta a nagy titkot, hogy az eltelt két nap alatt már egy jelentős jövőbeni partnerrel kötött hosszú távú együttműködési megállapodást, ez meglátása szerint különösen a szomszédos orosz RZSD-s stand gyér látogatottságának fényében kitűnő eredmény. Az RZSD-s konkurencia egyébként végigkíséri a feltűnő narancsszínű Aseákat üzemeltető vasúttársaságot: az ukrajnai Sztrabicsevóban van az a gázlefejtő, ahová rendszeresen közlekedtetnek tartályszerelvényt. Ezen túl rendszeres viszonylatnak számít az Olaszország és Románia között és a Szerbiába hetente kétszer közlekedő irányvonat.
A kiállítási csarnokot elhagyva belevetjük magunkat München közlekedési infrastruktúrájába és szembesülünk a méretekkel: a Transport Logistic 2013 szakkiállítás egyik végétől a másikig pontosan egy metrómegálló a távolság. Ebben a viszonyítási rendszerben a magát tranzitországnak valló Magyarország érdekeinek képviselete sajnos szó szerint csepp a tengerben.
