MAKS: felfutó fegyverexport, orosz-orosz polgári üzletek

Oroszország a világ vezető exporthatalma a többfeladatú harci gépek piacán – ezt a bejelentést egy moszkvai fegyverpiaci elemző cég hozta nyilvánosságra, nyilván nem véletlenül épp a moszkvai repülőszalon, a MAKS első napján. A bejelentés mondhatni bearanyozta a megnyitót, ugyanakkor a részletes adatok azért némiképp árnyalják a képet.

Először is, ez a megállapítás a 2009-2012-es időszakra vonatkozik, ami egybeesik a nyugati világot alaposan megrázó gazdasági válsággal, a katonai költségvetések általános visszafogásával, miközben a válság az orosz fegyverexport hagyományos sikerterepét, az úgymond fejlődő vagy feltörekvő piacokat nem annyira érintette: a gépek zömét Kína, India, Indonézia, Malajzia és Vietnam vásárolta, Dél-Amerika tekintetében pedig Chavez Venezuelája lett az áttörést jelentő megrendelő. A vezető szerepet a Szuhoj játszotta, és az elemző cég már tavaly jelezte, hogy a létező és előkészület alatt álló szerződések szerint az orosz gyártók egészen 2016-ig biztosan megtartják vezető pozíciójukat, Kína Szu-35-ösöket, Vietnam tizenkét Szu-30-ast vásárol. A MiG-ek eladási esélyei sokkal bizonytalanabbak, merthogy az egyetlen komoly, huszonnégy gépes rendelést a szíriai kormány adta fel 29-esekre, igaz, Szerbia is felsorakozott a 29-esek illetve valamely továbbfejlesztett változatuk potenciális megrendelői közé.

Másrészt az orosz exportőrök csak darabszámra győzték le ebben a periódusban az amerikai gyártókat, de nem az eladott gépek értéke szerint. Vagyis a 224 új orosz gépet 9 milliárd dollárért szállították le, márpedig az, hogy több gép kevesebb pénzért kelt el a piacon, nem feltétlenül előnyös: más piaci szereplők ezek szerint a nem annyira olcsó, de nagyobb harcértéket képviselő nyugati gépeket részesítették előnyben.

Ami viszont az orosz katonai repülőipar számára még fontosabb fejlemény, az magának Oroszországnak a fellépése vevőként. Tegyük hozzá, hogy sok éven át a légierő alig-alig kapott új gépeket, most viszont az egyesített orosz repülőgépgyártó óriás, az UAC vezetője, Mihail Pogoszian azt jelenthette be a szalonon, hogy a védelmi tárca jelenlegi szerződésben rögzített rendelésállománya nem kevesebb mint háromszáz gépre szól, a jelenleg érvényes védelmi és beszerzési program előirányzatai eddig összesen hatszáz új gép hadrendbe állítását tartalmazzák.

Néhány konkrét megrendelés a harci gépeken túl: három modernizált A-50U típusú AWACS gépet vesz a védelmi tárca, a közleményből nem egyértelmű, hogy új gépekről vagy a meglévő teljes felújításáról van-e szó, mindenesetre említik már a negyedik gépet is. Két Tu-214ON típusú gépet szereznek be a Nyitott Égbolt repülésekre, és ami különösen érdekes: a Szuhoj még az idén leszállít egy VIP-berendezésű gépet a minisztérium számára. Feltételezhető, bár erre a közlemény megintcsak nem tér ki, hogy ama gépek egyikének újrahasznosításáról van szó, amelyeket az Aeroflot folyamatosan cserél be a gyártónál új példányokra. Mivel a légitársaságnak leszállított első tíz Superjet nem teljesítette az ígért paramétereket, ezért született az a megállapodás, hogy ezeket a gépeket a Szuhoj újakra (és jobbakra) cseréli, és a visszakapott S100-asokat business-jetekként értékesíti.

És ezzel már átértünk a civil gépek kategóriájához. A Szuhoj a VEB Leasinggel mint bérbeadóval és az UTair légitársasággal konkretizált egy korábbi megállpodást, amely összesen huszonnégy Superjetre vonatkozott, ebből hat példányra köttetett a mostani szerződés 217 millió dollár értékben. Ugyancsak ez a lízingcég és ez a társaság írt alá szándéknyilatkozatot a még csak a számítógépek tervezési programjaiban létező, keskenytörzsű, közepes hatótávolságú orosz utasszállítóra, az MSz-21-esre. A tíz gépet 2018 és 2020 között kell majd a gyártónak leszállítania: mint korábban jeleztük, ez a gép kell, hogy felváltsa a jelenlegi kis és közepes hatótávolságú, egykor hatalmas példányszámban repült Tupoljev-típusokat, a 134-est és a 154-est.

Egy másik megrendelés: a Superjet húsz példányát vásárolja meg a gyártótól egy másik nagy orosz bérbeadó, az Ilyushin Finance. Öt példány ezek közül az idén először repült nagyobb befogadóképességű, nagyobb, 4500 kilométeres hatótávolságú, 103 személyes változat, tizenöt pedig a korábbi alaptípus, utóbbiak közelebbről meg nem jelölt közel-keleti és ázsiai megrendelőkhöz kerülnek majd.

Ami pedig a civil repülőgépgyártás jövőjét illeti, Pogoszian megerősítette a korábbi híreket arról, hogy az orosz ipar a legnagyobb kihívások egyikére is válaszolni akar, és meg akarja konstruálni a maga szélestörzsű repülőgépét, ezzel pedig egy olyan színpadra lépne, amelyen most még csak az Airbus és a Boeing szerepel. Az új gépet – egyes hírek szerint nem is két, hanem háromfolyosós konstrukcióról lenne szó! – kínai részvétellel, a Comac közreműködésével fejlesztenék, de nem maradnának ki belőle a nyugati szereplők sem, mint ahogy a mostani Szuhoj utasszállítónak is nyugati beszállítók szerelik az avionikáját, a fly-by-wire rendszerét.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik! Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!