Még az idén megtörténhet a BKV szétbontása
Rendkívül optimista fővárosi számítások szerint már „csak” 14 milliárd hiányzik a BKV idei kasszájából. Ezzel őszig elműködnek. Fél évvel a választások előtt – legalábbis városvezetői okoskodás szerint – aligha hagyja bedőlni a céget a kormány. De addig ismét a fővárosnak kell igen mélyen a zsebébe nyúlnia.
A Népszabadság információi szerint a városvezetés a BKV-tól elvárt szigorú takarékoskodás mellett a hivatal és az önkormányzati intézmények működési költségének drasztikus csökkentéséből – így például az alkalmazotti létszám rövidre vágásából – próbálja elővarázsolni a hiányzó milliárdok egy részét. Tavaly 31 milliárdot áldoztak a fővárosi közösségi közlekedés működtetésére. Az idén még többet kellene beletenni, miközben az intézményhálózat állami megtizedelése miatt erősen szűkült a mozgástér. Ráadásul a fővárosi tulajdonban álló közműcégek bevételeivel sem sakkozhatnak kedvükre.
A korábbi kormányígérettel szemben az idén egyetlen fillér normatív támogatást sem kap az évi 140 milliárdból működő BKV, illetve a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Holott a tavaly készült 2013-as pénzügyi prognózisukban még 73 milliárd forint közfinanszírozással számoltak. Ebből végül csak a fogyasztóiár-kiegészítés 16 milliárdja, illetve a forrásmegosztás nyolcmilliárdja folyik be. Ehhez adódik a jegyárbevételből származó 51-52 milliárd. A jegyáremelés idején még 73 milliárdosra becsült hiány „szóban” alig 14 milliárdra olvadt, ám a papír ennyit sem bír el: a hatályos rendelkezések értelmében ugyanis az önkormányzatok nem tervezhetnek működési hiányt.
Az állandósuló csődveszély elvonja a figyelmet a háttérben zajló eseményekről, olvasható a cikkben, holott öles léptekkel közeleg a BKV felszámolása. A kötöttpályás-, illetve a buszágazatot novemberben két üzemigazgatóság alá szervezték, amelyek azóta különálló struktúrában működnek. Januárban módosították az alapító okiratot is, ezzel megnyílt az út a cég jogi szétválasztására. A Fővárosi Közgyűlés erre határidőt is szabott: 2013. év vége. Formailag már nincs sok hátra: csupán a vagyonmérleg és a Fővárosi Közgyűlés határozata szükséges a beteljesedéshez.
A lap információi szerint a fővárosi képviselők legkorábban tavasszal szavazhatnak erről, mert akkorra készülhetnek el a döntés-előkészítő tanulmányok, illetve vizsgálatok. A feladattal megbízott BKK már tárgyalt a hitelező bankokkal is. A pénzintézetek tavaly belementek abba, hogy a BKV 63 milliárdos adósságállományának visszafizetését a következő ciklusra tolják ki. Most pedig nem zárkóznak el a cég kettéválasztásától. A hitelek fedezete ugyanis immáron az állami garancia, a cégek vagyona csupán kiegészítés. Ilyenformán az adósságállomány megosztása is kevésbé érdekes. Az elképzelések szerint a buszágazat a hitelek 5-20 százalékát örökölné, mivel a főváros ezzel tenné verseny- és hitelképessé az ágazatot. Az elöregedett buszpark megújítása ugyanis csak hitelből lehetséges, míg a kötött pályás járművek cseréje uniós támogatásból is finanszírozható. A kisebb hitelteher mellett szól a teljesítmény és a bevételek megoszlásának aránya is.
A jelenlegi BKV-ból két új gazdasági társaság jönne létre. A BKV jogutódjaként működő cégek használat szerint osztanák szét a dolgozókat, a járműparkot és a kiszolgáló egységeket. A kötöttpályás cég vezetőjévé várhatóan Bolla Tibort, a BKV jelenlegi megbízott igazgatóját kérik fel. A szétbontástól jelentős költségcsökkentést remél a városvezetés.
