Nemzetgazdasági méretű a BKV problémája
György István szerint a BKV 800 milliárdos belső eladósodottsága már nemzetgazdasági méretű probléma, amelyet az ország költségvetését nem terhelő módon kell megoldani. A városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes erről a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt Budapesten.
A bizottság azt követően foglalkozott a témával, hogy Tarlós István főpolgármester kérte Hutiray Gyulát, a bizottság elnökét, a testület foglaljon állást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) legutóbbi busztendere és a BKK feladatellátási szerződése ügyében.
A gazdasági bizottság szerint a BKK közlekedésszervezői szerződését nem kell azonnal módosítani, a midibusztender lefolytatása pedig indokolt.
György István az ülésen azt mondta: ha az állam pótolni akarná az amortizációt, az 2,9 százalékos államháztartási többlethiányt jelentene. A problémát csak az államháztartási szektoron kívül lehet megoldani, mert a kormány elkötelezett az államháztartási hiány tartása mellett – tette hozzá.
Közölte: a kötöttpályás közlekedésnél az unió forrásait is igénybe lehet venni, a buszoknál viszont ilyen nincs, de „a lehető leggyorsabban kell cselekedni”, ezért döntöttek a londoni modell, vagyis a külső szolgáltató bevonása mellett. Ebben az esetben a szolgáltatás kifizetése mellett a kockázatot a szolgáltató viseli: tízmilliárd forint feletti hitelfelvételre és 97 százalékos vagy magasabb szintű üzembiztonságra kötelezik. A bankok visszavásárlási garanciát is kértek a buszgyártóktól, ezt csak a Mercedes vállalta, ezért is a VT-Transman nyert.
A főpolgármester-helyettes jelezte: ez a modell a BKK számításai szerint 900 millióval kerül többe, mintha a BKV a régi buszokat közlekedteti tovább, a finanszírozásból viszont 73 milliárd hiányzik. „Nem ettől a 900 millió forinttól fog megbénulni” a közösségi közlekedés – tette hozzá.
György István megjegyezte, a hazai buszpark lecseréléséhez 14 ezer buszt kellene gyártani, ez körülbelül két évet venne igénybe. A BKK és Budapest azonban nem tudja megvárni, amíg reális közelségbe kerül egy versenyképes ajánlat – tette hozzá.
A feladatellátási szerződéssel kapcsolatban kitért arra: azt minden érintett osztály jóváhagyta, a jogi referatúra is foglalkozott vele. A szerződés tartalmazza azokat a garanciákat, amelyeket Tarlós István „látni szeretne”, ennek ellenére még egyszer átnézik a szövegét.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a bizottság előtt elmondta, jelenleg 230 forgalomképtelen busz van, és ha nem kezelik a helyzetet, ez a szám jövőre 500 fölé emelkedhet. Szólt arról, hogy azért kellett tendert kiírni az új buszokra, mert a BKK a közösségi közlekedés fenntartására vonatkozó kötelezettségét akarta teljesíteni. Hangsúlyozta, hogy nem lépték túl a kötelezettségvállalás megengedett mértékét, semmilyen jogszabályt nem sértettek. Közölte továbbá, hogy akármennyi forrást kap Budapest a tömegközlekedésre, a 150 új buszra akkor is szükség van.
A vezérigazgató a midibusztenderrel kapcsolatban azt mondta, 40 járművet cserélnének így le, mivel a 405-ös Ikarusok a konstrukciójukból fakadóan drágábban üzemelnek, egy csuklós buszhoz vagy egy új midibuszhoz képest.
