Utazzon Trencsénteplicre és Poprádra, a magyar vasútvillamosítás gyökereihez a Radony Expresszel!

A Vasutazz Velünk! különvonata október 4-én indul útnak a magyar vasútvillamosítás és villamosmozdony-gyártás emlékére, a szakterületen tevékenykedő mérnökök és munkások, közük Mechwart András és Kandó Kálmán előtt tisztelegve.

A járat 2025. október 4-én, reggel nyolc órakor fut ki a budapesti Keleti pályaudvarról, majd az 1-es számú fővonalon végighaladva, Hegyeshalmot érintve Rajkánál lép át Szlovákiába, ahol a „szlovák Karlovy Varyként” is emlegetett Trencsén (Trenčín) városa a célállomás. A trencséni ebédet követően a résztvevők megtekintik a főteret és a várba is felsétálnak, majd felkeresik a Kandó Kálmán által elsőként villamosított Hőlak (korábbi Trencséntepla, szlovák nevén: Trenčianska Teplá)–Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) vasútvonalat, ahol még ma is fapóznák tartják a felsővezetéket. Az estét is Trencsénben töltik, ahol a csodálatos klímájú, festői völgy gyógyvízében is megmártózhatnak a Flóra és Panoráma szállóban.

A menet másnap indul tovább, a Vág mentén Poprádra tart, hogy a Tátra lábainál kipróbálják az „Üstököst”, vagyis a Ganz által 1912-ben gyártott villamosmotorkocsit. Az út során végig a téma avatott szakértője, Kiss Csaba tart majd előadást, de totó is lesz. Hazaútban, Miskolc felé a másodjára villamosított vasútvonalon fog haladni a járat, a Keleti pályaudvarra 22 óra körüli érkezést terveznek a szervezők.

Figyelem, a vonaton ezúttal sem büfé-, sem étkezőkocsi nem fog közlekedni!

A részvételi díj 79 ezer forint/fő, amely tartalmazza

• a Budapest–Trencsén–Poprád–Budapest utazást másodosztályú kocsiban,
• két alkalommal a trencsénteplicei különvonatot,
• a tátrai nosztalgia-kisvonatozást,
• az idegenvezetést a vonaton,
• a trencséni és poprádi egyfogásos ebédet,
• a hazaúton az egyfogásos vacsorát,
• valamint az az utasbiztosítást.

A szálláshoz három hotel közül lehet választani:

• Hotel Most Slavy: (***) 26 ezer forint/fő, wellnesszel és félpanzióval,
• Hotel Flóra (***): 28 ezer forint/fő, wellnesszel és félpanzióval,
• Hotel Panorama (****): 32 ezer forint/fő, wellnesszel és félpanzióval.

További információk:

• a szervezők weboldalán, ide kattintva;
• telefonon a +36-20-562-4627 számot hívva;
• e-mailben a halmail@vasutazzvelunk.hu címre írva.

Mechwart András két évvel a Siemens után, 1878-ban alapította meg a Ganz Villamossági osztályát, ahová felvette Zipernowsky Károlyt, Déri Miksát, majd Bláthy Ottót, végül Kandó Kálmánt. A géniuszoknak köszönhetően világszabadalmak születtek: például a generátor, a transzformátor és a váltakozóáramú vasútvillamosítás.

Az 1902-ben Olaszországban átadott Tellina-völgyi (Valtellina-) vasútvonal 3000 voltos, háromfázisú, 15 hertzes rendszerű villamosítása során hiába működött tökéletesen az Alpokból az Adda folyóba lefutó folyók vízenergiáját hasznosító vízierőmű, valamint a Tellina-völgy elektromos hálózata, a vasúti felsővezetékrendszer és a járművek is, a megrendelő az áramszedők gyakori törése miatt már a szerződés felbontását fontolgatta. Az okokat keresve Kandó egyik kollégája kiköttette magát a motorkocsi tetejére – ami teljes sebességgel robogott át az alagutakon –, hogy saját szemével tapasztalhassa meg, mi okozza ezeket a hibákat. A kísérlet sikerrel zárult, ennek eredménye a rugalmas hosszlánc feltalálása.

Mechwart nyugdíjazása után a villamosítási osztályt bezárták, Kandó pedig tíz évig külföldön dolgozott: a Westinghouse cég megvette Kandó szabadalmait és az olaszországi Vado Liguréban mozdonygyárat épített, melynek vezetését Kandóra bízták, aki elfogadta a meghívást és több munkatársával együtt Vadóba költözött.

Az első világháború, majd a diktált béke még tovább nehezítette küldetésének teljesítését. Csak harminc évvel az olasz vasútvonal villamosítása után nyílt végre lehetősége a hazai vasútvillamosítás megkezdésére az English Electric hiteléből. Elkészítette a villanymozdonyok és vasútvillamosítási terveit, 1930-ra megépült a Bánhidai Erőmű, ütemesen épült a Budapest és Hegyeshalom közötti háromfázisú, nagyfeszültségű, száztíz kilovoltos villamos-távvezeték, amikor váratlanul felmondták a megállapodást. Az angolok a hitel folyósításának feltételeként a gyártás felosztását kérték úgy, hogy ők hozhassák létre a villamosberendezések egy részét.

A végleges megállapodás előtti este, 1931. január 13-án a huzamosabb ideje feszített munkát vállaló Kandó Kálmán szívinfarktust kapott és 62 évesen, váratlanul elhunyt. Rendszerének végleges beüzemelését, főművének megvalósulását nem érte meg, az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta: a V40 001 pályaszámú, első fázisváltós mozdony műtanrendőri próbáját bő másfél évvel később, 1932. augusztus 17-én tartották meg sikerrel.

Hagyatéka azonban megkérdőjelezhetetlenül kitűzte a vasútvillamosítás irányát: halála után az általa kijelölt úton haladt tovább a villamosmozdony-fejlesztés Ratkovszky Ferenc – a V44-es „Radony” mozdonytípus feltalálója – és Mándi Andor irányításával. A vasút és az ország villamosítása folytatódott, és habár nehézségekkel, néha meg-megtorpanva, de azóta is töretlenül tart. A Radony Expressz e hatalmas munka hétköznapi munkásai és hősei előtt kíván tisztelegni.

A magyar vasútvillamosításról bőséges tartalommal szolgál az Indóház Kiadó „A nagy V – villamos mozdonyok Magyarországról” című, a magyaroroszági villamos mozdonyokat bemutató, hiánypótló kötete.

(Nyitóképünkön a trencsénteplici villamosvasút, a TREŽ motorkocsija. Kép forrása: TREŽ)