Árpád és Kádár – mint motorkocsi

Amikor még százas szériában létező/egykor volt nagyvasúti járműveinknél is keresni kell a vasútmodell-másolatokat, hogyan is számíthatnánk ilyen fene ritka, ma csak egyetlen példányban, és speciálisan csak nálunk előforduló masináknál kicsinyített változatra? Persze, a Roco és később a Märklin is megcsinálta az összesen két darabos sorozatban készült (és mára az egyetlen megmaradt balesete miatt valójában csak romjaiban létező) Gläserner Zug, vagyis a DRG ET 91-es modelljét, és még sorolhatnánk az ilyen egy-két példányos eredetivel rendelkező H0-s darabokat – de azokkal nem a miénkhez hasonló méretű piacokat céloztak meg.

Tehát arra, hogy az Árpád, netán a Kádár készen megvásárolható legyen, aligha érdemes várni. Ezért volt kiváló ötlet egy szlovákiai magyar anyanyelvű modellezőtársunktól, hogy az ottani, kis eltérésekkel a magyar szériával megegyező verziót elkészítette műgyanta öntvény formájában. Ebből a H0-s építési nagyságú egyik kópia adta az alapját az elkészült MÁV Aamot-nak. Átalakítás, ablakok kireszelése, kiegészítők elkészítése, festés, feliratozás, alváz és hajtás legyártása, némi belső berendezéssel való kiegészítés – elsorolni könnyű, mert a verítékes munkát egy barát végezte, baráti feltételekkel.

A túlságosan vastag fal miatt lehet korholni az Árpádot, és a hajtás is erősen kompromisszumos: kisebb a forgócsap-távolság, rövidebb a tengelytáv – a működőképesség volt az elsődleges cél, és nem könnyű ilyen hosszú, használható forgóvázzal rendelkező donort találni. De jellegre visszaadja a ma is ünnepelt eredetit. Egy ESU hangdekóderen lévő, ugyancsak hathengeres, korabeli motorkocsi (DB VT 69) zajai igyekeznek biztosítani a 23-as pályaszámú gyors-sínbusz működésének illúzióját.

A Kádár, vagyis a MÁV 43-as pályaszámú, öttengelyes motorkocsija még bonyolultabb. Ebből következőleg igen kevesek birtokolhatják H0-ás modelljét. Ez az egykori gödöllői vasutas, Németh István fémből kikalapált kocsiszekrényű, NYÁK-lemez alvázú, régi Piko hajtáslánc átalakításával működőképessé tett, majd utólag digitalizált, és egy Tran hangdekóderrel is felszerelt változata. (Ha tud másikról, ne habozzon megosztani e tényt a szerkesztőséggel.) Ami a legnagyobb látványossága, az a kocsivégenként hat izzóval előállított világítás.

A rendkívüli munkát igénylő fém karosszéria viszonylag mérethelyes, és formára, festésre felismerhető benne a Kádár előfutó. Sajnos ablakkeretei nincsenek, és sok helyen elnagyolt – a technológia és a kedv ennyit engedett. Igen könnyen deformálódik, és jobb nem feszegetni a forrasztott lemezeket – még ha kicsit csálé is így. Az ó-Piko Ludmilla alkatrészének átalakításával készült háromtengelyes forgóváz nem ígér túl jót; mégis, a billegésen kívül elég jól fut, ívekben és kitérőkön is. Csak sajnos nagyon nagy a kilendülése szűk ívekben – minden más meglévő járműnél szélesebb űrszelvényt kíván. Az ablakkeretek is hiányoznak, és ezen is indokolt volt függönnyel leplezni a középen helyet foglaló motort.

Együtt a kettő, egy asztalon igazi egzotikum. Nézze meg őket működés közben e rövidfilmen.

És ha nem unja még az Árpádot, egy másik menetét is sikerült megörökíteni, egy rövid percben:

* Mielőtt a cím utáni mondat miatt bizonyos olvasóink felháborodásuknak adnának hangot: meghatározó vezetők voltak, de ez nem politikai minősítés, csak a valamikori befolyásukat jelzi.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk! Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső, idén újra elinduló Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!