Átszállás meglepetésekkel

Néha a rossz menetrend is hoz valami jót. Amikor ütemességnek nyoma sincsen, és az állomáson a legjobb csatlakozás is garantáltan másfél órás várakozást jelent. Bosszantó lenne, ha mindehhez ingerszegény környezet, lepukkant, fantáziátlan váróterem tartozna. A szederjesi vasutasok azonban – talán tudat alatt kárpótolva így a Hárfa és Szottya közötti, átszállásra kényszerített utazókat – mindent megtesznek azért, hogy a csatlakozásnak már nem is nevezhető átmeneti időszak észrevétlenül röppenjen el.

Kint esik az eső. Szederjes amúgy is egy ipari település, minden látnivaló híján, nem marad más, mint a váróteremben elütni az időt. A többi magyarországi vasútállomás földszintes, pókhálós váróterméhez képest meglepetés, hogy ilyen egyáltalán nincsen: tágas, két emelet magas, galériás csarnokba jutunk, amelynek hatalmas, mennyezetig érő üvegablakain szokott beáradni a napfény – most csak a komor felhőket lehet megfigyelni rajtuk keresztül. Aki viszont kék–piros lécezésű hagyományos padokat várt, az csalódhat: űrfilmből kölcsönvett piros–króm acélalkalmatosságokon lehet helyet foglalni, némelyik közepéből lámpaoszlop nő ki. Vajon milyen áldott kezű belsőépítész álmodta meg és fogadtatta el ezt az alakiasságra mindig nagyon kényes vasúti megrendelőkkel? Mindenesetre rossz idő elfelejtve, az egymás mellett pörgő, mesterséges gravitációt keltő űrállomások célkeresztjeinek esztétikája minden látószögből más-más élményt nyújt.

Ki lenne ezek után olyan kényelmeskedő, hogy felbattyog a galérián lévő hivatalos váróterembe – azaz inkább nappaliba – ahol süppedő fotelekben, fűtött légtérben olvashatja el a nemzeti jégkorongbajnokság híreit? Érdemes pedig ide felmenni, mert közvetlenül a váróterem mellett ismét országosan egyedülálló látványosság fogad. Igaz, az ajtó zárva, de az üvegfal makulátlan, és úgyis az összlátvány számít, nem a kézzelfoghatóság: a Szederjesi Vasútforgalmi Egyetem végzős hallgatóinak diplomamunkáit sok évre visszamenőleg állították itt ki: megismerkedhetünk a legendás 679-es sorozatú mozdony fékrendszerével, tanulmányozhatjuk az akkoriban a Szederjesi Vasúti Járműipari Kombinátot a mozdonyszekrény-dizájn terén világszerte keresett szakmai műhellyé varázsoló formatervet, vagy gyakorolhatjuk a siklatósaru használatát, esetleg fényjeleket is adhatunk.

De nemcsak a vasút iránt érdeklődő fiúkra és apákra gondoltak itt: a női látogatók szívét is bizonyára megdobogtatja a járműszekrénybe oltott virágállvány, rajta egzotikus növényekkel, amelyet a szederjesi állomás személyzete gondosan metszeget. A műanyag-kaspókból összeállított kompozíció pontos funkciójának kiderítése azonban még kis időt vesz igénybe, ezügyben felvettük a kapcsolatot a Közlekedési Hatóság állomásdekorációs főosztályával, ahogy hírt kapunk, cikkünket természetesen azonnal frissítjük!