Az Adriai-tenger egyik legrégebbi hajóroncsát találták meg Horvátországban

A Krisztus előtt negyedik századból származó, görög kereskedelmi hajót Vis szigetén, Komiza partjainál, harminc–ötven méteres mélységben fedezték fel.

A Jutarnji List című horvát napilap arról ír, bár magára a roncsra tavaly bukkantak rá, a régészek csak most erősítették meg, hogy egy rendkívül értékes lelőhelyről van szó, amely jelentősen hozzájárulhat az Adriai-tenger keleti partvidékén élő korai görög jelenlét megértéséhez.

Jurica Bezak, a Horvát Konzervációs Intézet vízalatti régészeti osztályának vezető restaurátor-régésze, a kutatás vezetője elmondta: a hajó gerincének jó állapotban fennmaradt maradványai különösen jelentősek, a fényűző hellenisztikus kerámia leleteknek pedig nincs párjuk. Aprólékos, türelmes és precíz munkával, egymás után kerültek napvilágra olyan tárgyak is, mint az érmék, a kerámiák, vagy egyéb személyes holmik, továbbá emberi maradványok és a hajó tökéletesen megőrzött törzse.

Az egyik búvár arról számolt be, tisztán látható a hajó építési módja, a kidolgozása és pontossága pedig lenyűgözőnek számít abban a korban, ólombevonattal és jól megőrzött fával. Ahogy a roncsot fokozatosan ásták elő a tengermeder aljáról, olyan leletek is napvilágot láttak, amelyek úgy néztek ki, mintha tegnap tették volna őket oda.

Az elsüllyedt hajó ellátmányt szállított az újonnan alapított kolónia, Issa (a mostani Vis sziget),  lakói számára. A hajó luxuskerámiákat, amforákat, valamint olajjal, fűszerekkel és feldolgozott élelmiszerekkel tele edényeket szállított. A talált bronz érmének az egyik oldalán egy emberi fej, a másik oldalán egy kecske alakja látható. Az előkerült emberi maradvány, egy alkarcsont, nagyon jó állapotban van, és megállapítható lesz belőle a személy kora és neme.

A kutatásvezető úgy véli, összeségében egy időkapszulára bukkantak, mintha lefagyasztották volna a történelem egy pillanatát, most pedig lehetőséget kapnak arra, hogy feltárják az egész történetet. A feltárás eredményei ötven–száz év pontosságú kormeghatározást adhatnak arra az időszakra, amelyben a hajó elsüllyedt, ezzel pedig új betekintést nyerhetünk az akkori kolonizációra és a kereskedelmi kapcsolatkora Szirakúza és gyarmata Issa, valamint Párosz és gyarmata, Faros (a mai Hvar sziget) között. Ez nagyon fontos, mert az antik kor a mostani Horvátország területén éppen a szigetek gyarmatosításával kezdődött, majd onnan terjedt át a szárazföldre.

Az elkezdett és még több évig tartó kutatást a Horvát Konzervációs Intézet régészei, valamint több Vis szigeti klub búvárai végzik Vis város Örökségmúzeumával együttműködve.

(Nyitóképünkön a hajóroncs. Kép forrása: Horvát Konzervációs Intézet, HRT / arkeonews.net)