Az autóipar a második legjelentősebb ágazat Magyarországon

Az optimizmusra három cég mindenképpen okot ad:

• az Apollo gumigyára,
• a Samsung akkumulátorgyára
• az Audi új gyártósorainak elkészülte.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Mobil Járműipari és Logisztikai Kiállítás és Vásár keretében tartott járműipari konferencián beszélt arról, hogy 2017 első negyedévében 160 ezren dolgoztak a járműgyártásban és az ahhoz szorosan kapcsolódó iparágakban. Megjegyezte, ha a következő években is tartani tudja fejlődési irányát a magyar ipar, akkor Magyarország felzárkózhat Európához, és ennek a fejlődésnek az egyik legjelentősebb motorja az autógyártás és a hozzá kapcsolódó iparágak.

– Vannak azonban olyan kockázatok, amelyek gátjai lehetnek a fejlődésnek – jelezte a gazdasági kamara elnöke. A kockázatok közé sorolta, hogy Csehország és Szlovákia után lakosságarányosan a harmadik Magyarország az autóiparban, de „nem vagyunk egyedül”, más országok is felismerték az ágazatban rejlő lehetőségeket. Nagy kockázat a képzett munkaerő hiánya a közép- és felsőfokú végzettségűek között, ezért is szükséges az tjárhatóság biztosítása a szakmunkásképzésből a felsőoktatásba.

A digitális tudás hiánya is akadálya lehet a gazdasági fejlődésnek, mert hiába használnak sokan digitális eszközöket, arra már „kevesen képesek, hogy két exceltáblát összekapcsoljanak” – mondta. – Jelentős lemaradása van Magyarországnak a nyelvtudás tekintetében is, de az is nagyon fontos, hogy a tudás egyre nagyobb szerepet kapjon a gazdaságban – sorolta Parragh László. Kitért arra is, hogy az autóipar területén különösen szükséges a beszállítói láncok, klaszterek létrejötte, amelyekre jó példa a szlovák és a magyar járműipari klaszter, illetve a Győr, Szombathely és Szentgotthárd mellett a tesztpálya révén Zala megyét is bekapcsoló klaszter fejlődése.

Palkovics László oktatási államtitkár, a zalaegerszegi tesztpálya kormánybiztosa az önvezető járművek fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről tartott előadást, amelyben nemcsak a technológiai, de a társadalmi és jogi kihívásokról is szólt. Kitért arra is, hogy Magyarországon mintegy 10 ezer mérnök foglalkozik autóipari elektronikával és nagyjából ugyanennyi a kommunikációs technológiával. Évtizedek óta folynak autóipari kutatások, fejlesztések Magyarországon hazai és külföldi vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek együttműködésében.

Mindezekre építve döntött a kormány alig egy évvel ezelőtt arról, hogy Zalaegerszegen, hazai forrásból valósítja meg a mintegy 40 milliárd forintos beruházást igénylő járműipari tesztpályát.

– Itt nemcsak a hagyományos járművek, hanem az önvezető autók, az elektromos járművek vizsgálata, fejlesztése zajlik majd, amelyhez egyedülálló információtechnológiai és infrastrukturális háttér is csatlakozik majd – ismertette. Palkovics László kifejtette: alacsony sebességű és akár 250 kilométeres sebességű közlekedésre alkalmas pálya is készül, a változó fényviszonyokhoz való alkalmazkodás tesztelésére alagút épül, de lesz városi autós környezet szimulálására alkalmas terület is. Mindezen felül a valós forgalmi viszonyok között ugyancsak vizsgálni lehet majd a járműveket, erre szolgál az országban Zalaegerszeg térségében elsőként megvalósuló 5G-s mobilhálózati fejlesztés és a leendő R76-os gyorsforgalmi út „okosútként” történő megépítése is.