Az orosz repülőgépgyártók fontosabbak, mint az orosz légitársaságok!

Maga Putyin tette világossá a preferenciáit. A Szuhoj Superjet teljesen hazai hajtóművet kap.

Az orosz elnök egyik legutóbbi nyilatkozata olykor meglepően őszinte és nem biztos, hogy igazán hízelgő kijelentéseket tartalmazott hazája repülőgép-iparáról és légiközlekedéséről. Putyin ugyanis azt mondta: „Ha nem szerzünk be hazai gépeket, akkor senki nem fogja megvenni őket, ez nyilvánvaló.”

A kijelentést lehet úgy értelmezni, hogy a hazai gyártású gépeket először a belső piacon kell értékesíteni és az hozza meg majd a nemzetközi sikert. De van olyan olvasata is ennek a mondatnak, hogy Oroszországon kívül az orosz típusok – legalábbis mostanság – nem számíthatnak komoly eladásokra. Amit egyébként az új konstrukció, az Airbus és a Boeing keskenytörzsűek versenytársának szánt MC-21 jelenlegi eladási listája is igazol: a 174 fix szerződéssel megvásárolt példány közül, egy egyiptomi és egy azeri cég hat-, illetve tíz gépén kívül az összes többire orosz légitársaság a vevő.

Az orosz elnök leszögezte: „Nagy távlatokban az én véleményem szerint a gyártók érdekeit kell előtérbe helyezni.” Ami úgy fordítható le a jelenlegi helyzetben, hogy az orosz légitársaságok határozottabban kellene, hogy rendeléseikkel kiálljanak a honi gyártású típusok mellett. Lehet, hogy az elnök kevesli azt a kétszáz orosz gyártmányú gépet, amelyekkel az Aeroflot és leányvállalatai a flottájuk frissítését a következő öt évre tervezik. Mindezt megtetézte még az államfő azzal a megjegyzéssel, miszerint az orosz védelmi ipar olyan tempóban fejlődik, hogy „azt más országok csak irigyelhetik”, és hozzátette: ugyanakkor a nem védelmi szegmens, különösen a regionális légiközlekedés, „növekvő erőfeszítéseket igényel”.

Anélkül, hogy konkrétabban megjelölte volna, mire gondol, gyanítható, hogy az elnök elsősorban azokat az erőfeszítéseket támogatja, amelyek révén a Szuhoj regionális típusa, a Superjet S100-as alapos modernizáláson esik át. Erre egy szeptemberi döntés szerint mintegy 1,7 milliárd dollárnyi összeget fordítanak, és a modernizálás egybeesik a másik, korábban meghirdetett Putyin-dekrétummal, vagyis, hogy alaposan meg kell növelni az orosz konstrukciók orosz technológiai tartalmát. Ennek egyik legfontosabb eszköze az új hajtómű, a PD-8-as lesz, amely leváltaná a francia Safran közreműködésével készült SaM146-osokat, és kizárólag orosz részegységekből épül. Ezen kívül az avionikát, a futókat, a hidraulikus és kondirendszert, az ablakokat és az üléseket, az összes többi fontos rendszert is orosz gyártmányokkal kell helyettesíteni. (A jelenleg repülő Szuhoj utasszállítók hetven százalékban tartalmaznak nyugati részegységeket.)

Maguk az orosz források is elismerik, hogy a nagy befektetést igénylő modernizálás nem fogja a programot pénzügyileg helyrehozni, a gyártók érve azonban az, hogy épp ezeknek a fejlesztéseknek a révén jut majd az orosz repülőgépgyártás végre olyan – a nyugatiakkal egyenértékű – hazai rendszerekhez és technológiákhoz, amelyek az új orosz polgári repülőgépekhez szükségesek lesznek. A PD-8-ast sem csak a Szuhoj használja, alkalmas lesz például leváltani az ukrán D-436-asokat a Beriev Be-200-as amfíbiákon is. Más kérdés, hogy az a PD-14-es, amelynek a Szuhojra tervezett PD-8-as a kisebb tolóerejű változata, várhatóan még csak jövőre kapja meg az orosz légialkalmassági engedélyét. Az eddig repült MC-21-es prototípusokat a Pratt & Whitney GTF-hajtóművével szerelték.