Biskek, 747-es: amit tudni lehet, és amit feltételeznek

Egy héten belül teljesen lezárul a helyszíni vizsgálat, és sikerült kinyerni a rögzítők tartalmát is, jelentette be az Államközi Légügyi Bizottság. A gép roncsainak helyzetét rögzítették, a darabokat begyűjtötték és biztos helyen őrzik és vizsgálják,

A repülési adatrögzítő és a pilótafülke hangrögzítője ugyan erősen károsodott a katasztrófában, de sikerült mindkettőnek „jó minőségben” kimenteni a tartalmát, és a bizottság jelenleg ezeket elemzi, tette hozzá sajtótájékoztatóján Leonyid Kasirszkij, a kivizsgáló testület vezetője, aki azonban csak néhány részletet ismertetett az eddigi megállapítások közül.

Az egyik fontos információ, hogy a gép rendszerei rendben működtek, semmiféle műszaki probléma nem adódott, és a személyzet sem jelentett technikai hibát az irányításnak. Rendben dolgoztak a gép hajtóművei, és rendben voltak a futók is. Ugyancsak bizonyos feltételezések cáfolataként elhangzott az is, hogy a gép nem szállított veszélyes anyagokat, robbanásra hajlamos teherárut (mint ismert, az elmúlt időszakban két teherszállító 747-es is nagy valószínűséggel lítiumos akkumulátorok öngyulladása következtében zuhant le).

A gép a terveknek megfelelően szállt volna le a kirgiz repülőtéren, mert a rakomány miatt nem tudott annyit tankolni, hogy Hongkongból tankolás nélkül repüljön a célrepülőtérig, Isztambulig. Ugyancsak az egyik kérdéses momentum tisztázásaképpen mondta el a vizsgálat vezetője, hogy a gépnek ez a zuhanással végződő megközelítése az első volt, tehát korábban nem startolt át a 747-es, egyébként a radaradatokat is vizsgálják a repülés utolsó fázisairól.

A személyzet a megközelítéskor információt kért a reptéren uralkodó időjárási viszonyokról, megkapta a szükséges adatokat és nyugtázta is ezeket. A vizsgálat eddigi szakasza nem tárt fel semmiféle hibát a reptér földi berendezéseinek működésében sem.

Az áldozatok száma, beleértve a gépen lévőkét, a végleges adatok szerint harminckilenc.

A különböző portálokon tovább zajlik a vita a baleset lehetséges okairól. Természetesen végkövetkeztetések levonása még akkor sem lesz biztosan elfogadható, ha az úgynevezett interim report, a vizsgálók előzetes jelentése napvilágot lát.

Ugyanakkor a szakmai fórumokon felbukkantak adatok a gép mozgásáról. A alábbi ábrát egy orosz portál linkelte, a pályához tartozó eredeti megközelítési és átstartolási térképvázlaton piros vonallal jelölték be a 747-es tényleges mozgását, feltüntetve a magasságát és függőleges sebességét. A jobboldali felső sorban pedig az olvasható le, milyen távolságon milyen magasságban kell, hogy legyen a gép ahhoz, hogy a megközelítés biztonságos és stabilizált legyen. Ennek az adatsornak a kiegészítéseként is az olvasható pirossal, hogy ehhez képest a gép valójában milyen magasan volt az adott távolságokon a pályához képest.

Ami ebből kiolvasható, az az, hogy a megközelítés végig túl magasan történt, a gép túl gyors süllyedéssel próbálta elkapni a siklópályát, de végig felette maradt, korábbi verziókkal ellentétben a jelek szerint átstartolásra nem volt kísérlet. A 747-es balesete ezeknek az adatoknak az alapján vélhetően úgynevezett CFIT, irányított földnek repülés (Controlled Flight Into Terrain) volt, miközben a megközelítés több korábbi pontján lett volna indokolt dönteni átstartolás végrehajtásáról.

Ugyancsak felbukkant a portálokon egy elképzelés arról, hogy a személyzet „hamis siklópálya-jelzést” követett volna, más vélemények szerint a gép mozgása nem erre utal, a másik pályairány (08) szerinti siklópálya-jelzés kilenc fokos lett volna, amit a gép nem tud lekövetni, az átstartolás ebben az esetben is meg kellett volna, hogy történjen.