Black Hawk up, Magyarországon is?
A kedvezményezett pedig állítólag a lengyel gyártású amerikai konstrukció, a Sikorsky UH-60/S-70 Black Hawk, amely már korábban is többször szerepelt portálunk cikkeiben, mint az egyik lehetséges és logikus megoldás a magyar katonák helikopteres gondjaira.
A világ egyik legelterjedtebb és egyik legjobban bevált, többfeladatú típusáról van szó: a legyártott gépek száma a különféle változatokkal, például a haditengerészetivel együtt négyezer körüli, az Egyesült Államokon kívül harminc ország hadereje használja, számtalan verzióban létezik, feltételezések szerint még lopakodó változata is van, amit bin Laden likvidálásakor használtak, de ezt hivatalosan sosem ismerték el.
Nem a legújabb, de állandóan fejlesztett és modernizált típus, amely erős GE hajtóműveivel, nagy túlélőképességével, a 300 kilométer/órát közelítő utazósebességével, digitális pilótafülkéjével szinte valamennyi konfliktus során sikerrel szerepelt az elmúlt években.
A típus évek óta szerepel a hazai közbeszédben, mint a szakértők által az egyik, ha nem a leglogikusabb és legmegfelelőbb megoldás a magyar katonai szükségletek kielégítésére. Különösen, mióta megkezdődött a gép lengyelországi gyártása, és különösen, mióta kiderült, hogy a Cseh Köztársaság és Szlovákia is ilyen gépeket bérel vagy vásárol a maga haderejének.
A lengyelek helikoptertenderéről is beszámoltunk a maga fordulataival együtt, hiszen volt, amikor az Airbus Puma családja volt épp nyertesnek kikiáltva, amit azért a nemzetközi szaksajtó, épp mert az S-70-est a PZL Mielec is gyártja, meglehetős meglepetéssel vett tudomásul. Aztán az új kormány új döntést hozott, ami azt jelenti, hogy az Airbus Helicopters, amely a harmadik helikoptergyárat akarta volna ellentételezésként megépíteni Lengyelországban, mégiscsak a vesztese lett a versenynek, tehát a lengyelek hatvan gépet gyártanak le a már meglévő kapacitással otthon, maguknak.
A magyarországi beszerzés még a tenderig sem jutott el. 2013-ban egyrészt szó volt 12–18 modern nyugati helikopter megvásárlásáról, másrészt viszont akkor merült fel az a gondolat, hogy a honvédség, a mentők és a rendőrség azonos típust kapjon. Ez a gazdaságosnak tűnő, de technikai-műszaki és a feladatokhoz mérten sem túl jó ötlet szerencsére eltűnt, közben a rendőrség használt MD-902-es NOTAR-helikoptereket kapott német forrásból, a mentők maradtak a bevált EC-135-ösnél, amely elég kicsi ahhoz, hogy a balesetek helyszínén is leszálljon és a kórházak is fogadják.
A katonák gondjait viszont egészen mostanáig úgy tűnt, hogy a kormány csak a meglévő, de üzemidejüket kirepült Mi-8/17-esek ipari nagyjavításával oldja meg, az első gépeket már át is szállították a tendert nyert orosz céghez. Ehhez képest jelent újdonságot a most felröppent hír az S-70-esekről, és az amerikai üzletet a Magyar Nemzet szerint olyan politikai megfontolások is támogatják, mint Trump elnöksége, illetve a jó kapcsolat igénye Washongtonnal és a lengyelekkel is.
Ezen kívül lehetséges még egy érv: a magyar katonáknak ugyanis nemcsak a szállító, kutató-mentő, különleges alakulatokat támogató, hanem a földi csapatokat oltalmazó, harctéri támadóhelikopter is hiányzik, mióta „kifújtak” a Mi-24-eseink. A lengyelek közben a Black Hawk egy olyan felfegyverzett Battle Hawk verzióját is gyártani kezdték, ami azt jelenti, hogy egy típus két verziójával lehet megoldani mindkét funkciót.
A döntés tehát logikus lenne, miközben tenderkiírás hiányában a valóságos feltételekről, kormányzati elvárásokról keveset hallani. Ha igaz, amit a megválasztott elnök a NATO-val kapcsolatban mondott, tehát hogy megköveteli valamennyi tagállamtól az előírt katonai ráfordításokat a GDP két százalékában, akkor erre Magyarországnak is többet kellene költenie, függetlenül a választásoktól.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
