mellékvonal

A MÁV szabadulna a mellékvonalaktól, a BKV a HÉV-től. Mi lesz itt?

Egykor pókhálószerű volt arrafelé a vasút, már viszont inkább már csak jelzésértékű. Időutazzunk együtt Bácskába!

Jó tíz éve, hogy Nyugat-Nógrád vasútvonalain barangoltunk. Már akkor lehetett tudni, a gyönyörű táj, az ott futó vonalak többet érdemelnének.

Az igazán jó csatár ismérve: mindig, minden ziccert könyörtelenül berúg.

A Kaposvár–Szigetvár vasútvonal talán az egyik legtöbbet és legtöbbször bezárásra ítélt mellékvonal. Végül 1976-ig „bírta”. Majd forgattak ott egy filmet, aztán tényleg eltüntették a síneket.

Októberben nemcsak Bézék pendliztek a Kaposvár–Siófok vasútvonalon.

Egyszer majd beépítik a 35-ös vicinálisba a dél-balatoni vasút újjáépítéséből nyert még használható anyagot. Vagy nem.

Toldd meg egy púpossal! Mármint húzd.

Valaha mindennaposak voltak itt a vegyesvonatok. Aztán egyre hosszabbak és hosszabbak lettek a személyvonatok. Majd végül negyven éve örökre megálltak a szerelvények.

Manapság „ott tart” a vonal, hogy összefognak érte. A kétezres évek közepén pedig tanulmány készült róla: íme a 44-es vonal a(z elmaradt, és az ott élők reményei szerint várható esetleges) felújítások „kereszttüzében”.

HÉV-ek egy kis folyó mindkét partján. Volt, hogy az egyiknek hat előmunkálati engedélye is volt. Így épültek meg a szatmár-beregi-vonalak, amelyek mára döcögő vicinálisokká „nemesültek”. Hatalmas galériával, eddig még nem publikált fotókkal.

A menetrendváltástól csak akkor jár vonat a Szabadka–Nagykikinda vonalon, ha éppen van elég szerelvény.

Ha hivatalból is jár az ember a Mátészalka–Tiborszállás vonalon, vasútbaráti figyelme attól még éber marad.

Szerdán érkezett meg a tavalyi répaszezon óta eléggé csöndes állomásra az első üres répaforda.