Cseh Búvárok Bajorországban

Tudják hogy van az, amikor az ember felébred egy decemberi szombaton, kinéz az ablakon, és még az életkedve is elmegy, látván a lehangoló, szürke, ködös egykedvű időjárást. Nagyon nem szeretem az inverziós időjárási helyzetet, amikor a felsőbb légrétegekben dél-, délnyugati áramlással meleg levegő áramlik fölénk. Ez csak egyet jelent, fordított időjárás alakul ki, a hegyekben napos, enyhe, míg az alacsonyan fekvő területeken hűvös, ködös idő van. Itt megreked a hideg, mert az alacsony rétegfelhő nem engedi át a napfényt. Ilyenkor csak egy lehetőség létezik azoknak, akik télen is napfényre vágynak: irány a hegyvidék.

Prága nagy előnye, hogy bármelyik irányba indulunk el, egy-kétszáz kilométeren belül hegyvidéket találunk. Most dél felé indultam, a Šumava hegységbe, amit szabad fordításban csak Susogósnak nevezek. Itt van egy érdekes határállomás, Železná Ruda-Alžbětín, amelynek fogadóépülete éppen a cseh–német határon található. A határvonalat rá is festették a peronra, sőt egy négyzet is jelöli a határátkelő pontot, így egy lábbal Csehországban, egy lábbal pedig Bajorországban lehetünk. A Plzeň–Železná Ruda szakaszon Klatovy állomástól cseh Búvárok továbbítják a vonatokat, így ezek a bajor Plattlingba közlekedő Stadlerek mellett surrannak el a szerelvények körbejárásakor. De inkább beszéljenek a képek.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!