Díjátadó az 1-es terminálon, a Budapest Airport nehéz éve

Márványi Péter   ·   2013.02.08. 14:00
cim_t1

Annual Aviation Event Budapest Airport 2013 – a Ferihegyi repülőteret kezelő cég immár hagyományos évzáró-évnyitó nagy összejövetele most logikus módon az 1-es terminál utascsarnokában zajlott. Ami persze sokakban ébresztett eléggé vegyes érzelmeket, természetesen a BA emberei között is: nekik sem öröm, hogy tavaly májusban kénytelenek voltak – remélhetőleg időlegesen – bezárni a terminált és átterelni az itteni utasforgalmat a 2-esre.

(fotók: Kurucz László, Budapest Airport)

Viszont az 1-es mint rendezvényközpont valóban meglehetősen impozáns és szép környezet, és ha az embernek nosztalgiázni támad kedve, még repülőgépeket is láthat: felmegy a lépcsőn és legelteti a szemét a betonon ácsorgó cargo-madarakon és a GA-előtéren álldogáló szárnyas szerkezeteken. (Persze a 13 jobb/31 balpálya forgalmában is gyönyörködhetünk...) Mindenesetre a BA változatlanul fenntartja, hogy ha kell, ez a gyönyörű, patinás épületegyüttes két hét alatt visszaalakítható működő terminállá.

És persze ami elhangzott a meghívott légitársasági képviselők, turisztikai szakemberek, a repülési ágazatok reprezentánsai (ott volt a hatóság és a légiforgalmi irányító cég főnöke is) no meg az újságírók előtt, valahol az is kimondatlanul, de erről is szólt. Tehát hogy milyen erőfeszítéseket tett és tesz a BA annak érdekében, hogy a nemzeti légitársaság kiesésével keletkezett űrt betöltse, és helyreállítsa Ferihegy forgalmát.

Jost Lammers: beszámoló sikerekről és nehézségekről

Mint Jost Lammers vezérigazgató szavaiból is egyértelműen kiderült, és a korábban nyilvánosságra hozott számokból is látszott, a hiátus betöltésére először és elsősorban a low-cost társaságok jelentkeztek. Az utasforgalmi adatok nem mutattak akkora esést, mint amit a Malév kiesésekor prognosztizáltak, viszont a gépmozgások száma erősebben csökkent, márpedig a repülőtér bevétele inkább ezen múlik, emlékeztetett a vezérigazgató is. Ehhez annyit mindenképp érdemes hozzátenni, hogy ez egyúttal európai (és egyben észak-amerikai) trend, a légitársaságok igyekeznek visszafogott kapacitásokkal, de jobb gépkihasználtsággal operálni, vagyis kevesebb gépet megtölteni több utassal: ez mindenképp csökkenti a mozgások számát mindenütt.

Kam Jandu és grafikonjai egyike

Kam Jandu légiforgalmi igazgató további számokkal és diagramokkal szolgált annak érzékeltetésére, hogy a repülőtér forgalma milyen trendeket mutat, egyben külön felhívta a figyelmet annak jelentőségére, hogy a nagy európai légi közlekedési konferencia, a Routes Europe idén Budapesten lesz. És még egy érdekes mozzanat: annak ellenére, hogy tavaly kedvelt téma volt a karámok, majd a sátrak felállítása, és ezzel kapcsolatban egyes low-cost társaságok utasainak keservei, az Airports Council International (ACI) anonim felmérése szerint az utasok összességében mégis elégedettebbek voltak a ferihegyi kiszolgálással és viszonyokkal 2012-ben, mint egy évvel korábban.

Díjazók és díjazottak a színpadon

Végül a díjakról: 2012 legjobb fejlődési mutatóiért a hagyományos légitársaságok közül a Qatar Airways, a low-costok közül a Wizz Air kapta, a legnagyobb forgalmi felfutásért megintcsak külön díjazták a Full Service osztályban a Tarom, a diszkontok között pedig a Norwegian teljesítményét. A legjobb marketingtevékenységért a Turkish Airlines képviselője mehetett a pódiumra a díjért. A tavaly frissen megjelent társaságok közül a legnagyobb fejlődést a (visszatérő) Ryanair mutatta, a cargocégek közül pedig – ez sem meglepetés – a 747-8-as óriását is Ferihegyre repültető Cargolux kapott díjat. Ugyancsak átvehette az elismerést a Jet2.com a legjobb városbevezetésért, a legpontosabb légitársaság tavaly az Air Baltic volt, végül ugyancsak díjazták a legsikeresebb utazási irodát, az OTP Travelt.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.