Egy nap, két hír a MÁV háza tájáról

Mind a két hírt szó szerint idézzük.

„A MÁV-csoport menedzsmentje a karácsony közeledtével elismeri a közszolgáltatási feladatok zavartalan ellátásában részt vevő, elkötelezett munkavállalók egész éves munkáját.

A MÁV-csoport menedzsmentjének döntése értelmében azok a munkavállalók, akik nem tartoznak a prémiumrendszer hatálya alá, és akik 2017. szeptember 1-jén és 2017. december 1-jén is statisztikai állományban voltak, bruttó 20–40 ezer forint egyszeri kifizetésben részesülnek 2017 decemberében.

Háttér:

A MÁV-csoport az ország egyik legnagyobb felelős foglalkoztatójaként idén március 13-án három évre szóló bérmegállapodást kötött – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyásával – a vasutas érdekképviseletekkel a cégcsoport valamennyi társaságára vonatkozóan. A kormány jóváhagyásával ennek köszönhetően idén tizenhárom, jövőre tizenkettő, 2019-ben pedig öt százalékos átlagos bérfejlesztés valósul meg a vállalatcsoportnál. Az idei, átlagosan tizenhárom százalékos béremelés azt jelenti, hogy a MÁV-csoport valamennyi – de nem vezető beosztású – munkavállalója alanyi jogon tíz százalékos alapbéremelésben részesült. A három százalékos éves bérfejlesztésnek megfelelő bértömeget pedig a munkáltató – az érdekképviseletek szándékával megegyezően – az egyes munkakörök közötti bérfeszültségek kezelésére fordította. Az állami forrásoknak köszönhetően három év alatt átlagosan harminc százalékkal nő a vasutas munkavállalók keresete, s ezáltal lényegesen javulhat a vasúttársaság munkaerőpiaci helyzete. A munkáltató 2018. január elsejétől az eddig három helyett a bruttó bér 3,5 százalékával járul hozzá a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseihez.”

„Előzmény:

»Azért mert mi dolgozó hangyák vagyunk, az nem azt jelenti, hogy velünk bármit meg lehet tenni!«

Viszont »azért jó lett volna, ha többen vagyunk, ha kollektíven össze tudtunk volna fogni páran, hárman-négyen-öten legalább. Így utólag kicsit rossz volt« – mondta Kerekes Róbert, aki a VDSZSZ Szolidaritás képviseletében jogerősen pert nyert: emiatt újra kell számfejteni a már korábban kiszámolt összegeket, a különbözetet pedig ki kell fizetni!

»Mikor a készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatos kifizetések megtörténtek, én méltánytalannak éreztem a kifizetés összegét is, ugyanis úgy éreztem, hogy jóval többet dolgoztam, szombat-vasárnapokat bevállaltam. Volt három-négy hónap, [amikor] talán pár hét kimaradhatott, de én ezt nem éreztem olyan súlyúnak, hogy ekkora összeggel kapjak kevesebbet.

Én ezután a VDSZSZ szakszervezethez fordultam segítségért, a lányok [Veréb Olga, a VDSZSZ Szolidaritás területi vezető ügyvivője és dr. Pusztai Edit, a területi szervezet jogásza – a szerk.] nagyon segítőkészek voltak, elmondták, hogy milyen procedúrával fog ez járni, milyen papírok kell[enek] hozzá. Hál Istennek otthon megvoltak a papírjaim, bérszámfejtés, meg minden, visszamenőleg három évre. (...) A lányok – miután behoztam a papírt – átnézték tüzetesen, átszámolták.«

Az elsőfokú tárgyalás igencsak elhúzódott ugyanis az alperes MÁV-Start nagyon sok mindennel próbálkozott, Róbert szerint »megpróbált mindenféle cselt bevetni, de hál Istennek az elsőfokú bírósági tárgyalás végeztével a Bíróság kimondta, hogy az elsőfokú pert megnyertük.«

Ezután az ítélet ellen fellebbezett a MÁV-Start, így került sor némi szünet után, 2017. október 12-én a másodfokú tárgyalásra, ahol a bíróság az elsőfokú tárgyalás ítéletét jogerősen helybenhagyta.

Róbert annak idején, a kifizetés alkalmával nagyon sok kollégával elbeszélgetett, volt, aki kifejezetten jó pénzt kapott, akadtak azonban olyanok is, akik kifejezetten keveset. Utóbbiakkal felmerült, hogy »esetleg kollektívan, közösen menjünk fel a VDSZSZ szakszervezethez segítséget kérni.«

A vége az lett, hogy egyedül Róbert képviseletében indított pert a VDSZSZ Szolidaritás.

»Akikkel megpróbáltuk elindítani közösen a pert, ők érdeklődtek, de nekem is fura volt egyedül képviselni mindenkit. Volt bennem mindig félsz, izgalom, de hál Istennek Pusztai Editék, Bárány Balázsék, a szakszervezet is mellettem állta. Nagyon jól felkészültek mindenből, támogattak, érdeklődtek mindig: hogy vagyok, hogy érzem, jövök-e a tárgyalásra. Mindig megpróbáltam [résztvenni, mert] akkor a Bíróság is látja, hogy érdekel a per. Igen, tehát azért jó lett volna, ha többen vagyunk, ha kollektíven össze tudtunk volna fogni egy páran, hárman-négyen-öten legalább. Így utólag kicsit rossz volt.

Be kell látni azt, hogy a vasút – a nagy vezetés – sajnos ellenünk van. És ha ellenünk van, nem tudunk mást tenni, minthogy saját magunkért kollektíven, erősen össze kell fogni, és ki kell állni saját igazunkért. Ugyanis ha ilyen dolog vetődik fel, akkor együtt erősebbek vagyunk, mint egyedül. (...) Örültem volna, ha többen vagyunk, de hál Istennek így is sikerült. Én nagyon örülök neki, nagyon nagy boldogság van bennem, nagyon nagy öröm, hogy amiért megdolgoztam, azt meg fogom kapni.«

Róbert szerint biztos lesz, aki majd megszólja a történtekért, de azzal szerinte nem szabad foglalkozni. Ha azonban az a kolléga »is kap egy kis összeget, akkor valószínű, hogy nekem köszönheti, nekünk köszönheti, hogy mi ezt megoldottuk, megcsináltuk, bevállaltuk. Tehát nem érezném, hogy irigykedni kéne egy [olyan] emberre, aki ezt bevállalta.

Mindig azt mondtam, hogy a család az első, [nem mehet ennek rovására] a vasút, nem szabad engedni, hogy egyre többet hívjanak be minket dolgozni, szolgálatba, azért határt kell szabni.

Tudom, nagyon sok embernél a pénz az első, azt nézik, hogy minél több legyen, de én úgy vagyok vele, [hogy] nálam a család az első. Tehát én is ugyanúgy elvállalom a szolgálatokat, egyet-kettőt, amit nagyon muszáj – mert ne legyen az, hogy egy-két ember nem vállalja – de én azt mondom, hogy egészséges körülmények között dolgozzunk, ne a család rovására, egészségünk rovására menjen a dolog. Én így érzem.«

Róbert mindig úgy tartotta, hogy jó szakszervezethez tartozni: mert ha valamilyen problémája akad az embernek a vasúttal, akkor az első, akit megkeres, az a területi képviselő, szakszervezeti képviselő, »az én esetemben ugye a VDSZSZ. Én ennek is örültem, hogy a tagja vagyok.«

Mint Bárány Balázs, a VDSZSZ Szolidaritás alelnöke a tárgyalást követően elmondta, miután jogerősen ismét pert nyert szakszervezetünk: a MÁV-Start nem a törvényeknek megfelelően számolta el a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében a szombati munkavégzésnél felmerült rendkívüli munkavégzések díjazását: újra kell számfejteni a már korábban kiszámoltakat, a különbözetet pedig ki kell fizetni!

»A Szegedi Törvényszéken jogerősen lezárult a készenléti jellegű munkakörben indított második perünk is. És ahogy első alkalommal, most is a bíróság megállapította jogerősen, hogy nem volt hiábavaló a keresetünk, a munkáltató, a MÁV-Start nem a törvényeknek megfelelően számolta el a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében a szombati munkavégzésnél felmerült rendkívüli munkavégzések díjazását. Ezt a másodfokú döntés egyszer s mindenkorra jogerősen helyretette. Ez azt jelenti, hogy újra kell mindenkinek számfejteni a már korábban kiszámoltakat, és a különbözetet kifizetni. Ezt kívánja a tisztesség, és ezt kívánja a jog is.

A bíróság hangsúlyozta, hogy marasztalható magatartására senki nem hivatkozhat előnyök megszerzése végett, márpedig itt a munkáltató hibázott, hiszen nem az előírásoknak, a jogszabályoknak megfelelően határozta meg, hogy mi minősül a szombati munkavégzésből rendkívüli munkavégzésnek. A bíróság arra is rámutatott, hogy utólagosan nincs helye átminősíteni a munkaidőt rendkívüli, avagy rendes munkaidőnek. A munkáltatónak külön kell vezetni és nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkavégzés idejét, ezt a munkáltató elmulasztotta, és a mulasztását arra használta, hogy utólagosan megpróbálta a rendkívüli munkavégzést rendes munkaidőnek betudni. És gyakorlatilag ebből vannak az eltérések, amely jelentős, hiszen az érintett tagtársunknál a különbözet, amivel őt a munkáltató becsapta, 170 ezer forint. Azért ez nem kevés, azt gondolom.

Nem örülünk annak, hogy erre a perre sor kellett, hogy kerüljön, mert azt reméltük, hogy a MÁV-Start vezérigazgatója úgy utasítja a munkatársait, hogy még véletlenül se fordulhasson az elő, hogy bármely, beosztása alatt munkát végző a munkavégzés során kárt szenvedjen. Márpedig most ez történt.

(...) Remélem, hogy az elszámolás – ugyanúgy, ahogy korábban – ismételten megtörténik, és minden egyes munkavállaló esetében az immáron már a bíróság által is deklaráltan megállapított módszer szerint kiszámított összegek kerülnek kifizetésre. És akkor az ügyet egyszer s mindenkorra letudjuk, hiszen mint tudjátok, sajnos májusban a magyar Országgyűlés ezt a jogszabályi helyet kigyomlálta a Munka törvénykönyvéből, úgyhogy erre már nem tudunk a jövőben hivatkozni« – mondta Bárány Balázs, a VDSZSZ Szolidaritás alelnöke a tárgyalást követően.”

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!