Totális káosz közepette indult az utolsó Venezia

Ahogy részletesen megírtuk, elsősorban az olasz vasút hozzáállása miatt a december 11-i menetrendváltással megszűnt a Budapest és Velence között közlekedő éjszakai vonat, a Venezia EuroNight. Azonban a sok vasútvállalatot, több ország jogrendjét (nagy szerepe volt például a magyar közbeszerzési törvénynek) érintő változás az utolsó pillanatokban, kapkodva született meg, így a különböző nyomtatott és internetes menetrendbekbe is sokszor hamis adatok kerültek.

Sőt, szombat délután maga az utolsó vonat is a teljes káoszból indult. Ez még akkor is igaz, ha a MÁV-Start az utolsó pillanatban erőfeszítéseket tett, munkatársai a helyszínen próbálták meg a különböző úticélok felé utazni szándékozókat más-más vonatokra terelni, és a hangosbemondás is több nyelven segítette azokat a bátor vagy tájékozatlan utasokat, akik menetrendváltás idején próbáltak meg éjszakai nemzetközi vonattal utazni Európában.

Elment tehát az utolsó Venezia. A vonatot négy magyar kocsi alkotta, ebből kettő Keszthelyre közlekedett, a másik kettő célállomása pedig elvileg Gyékényes volt. Valójában az történt – amint az kommentelőnk írásából kiderült (köszönet neki!) –, hogy végül Balatonszentgyörgyön három kocsit irányítottak Keszthely felé, egy kocsiba terelték a Gyékényesre tartókat, ott így zsúfoltság alakult ki. (Hogy ki és miért hozta ezt a döntést, nem tudjuk.)

A vonatra megközelítőleg tíz utasnak volt nemzetközi jegye, de Szabó Anett, a vasúttársaság szóvivője úgy tájékoztatta az ihót, hogy egyik jegyet sem magyar pénztárban adták ki. Az érintett utasokat is áthelyezték a megfelelő vonatra. A Velencébe tartókat például a Bécsbe közlekedő railjetre, ahonnan csatlakozásuk volt az utasoknak Olaszország felé, állította a szóvivő.

Egészen a vonat indulásáig nem volt egyértelmű, hogy meddig is megy majd az utolsó Venezia, ugyanis mindenhol más információ szerepelt. A MÁV internetes keresője, az Elvira szerint a vonat az utolsó nap Sežanáig, a szlovén–olasz határig közlekedik. Sőt, alig egy fél órával a vonat indulása előtt úgy tájékoztattak egy mailben érdeklődőt, hogy:

„Tájékoztatjuk, hogy Budapestről Velencébe tartó 440 sz. vonat a mai napon csak Sezana állomásig közlekedik, mint ahogyan a MÁV- START menetrendi keresője helyesen tartalmazza ezt az információt. Sezanából visszafordul, visszaúton személyszállítást már nem fog végezni. A mai napra a vonatra Velencébe előre megváltott jeggyel rendelkező utasok elutazása Sezanától Velencéig biztosítva van.″

Ez a tájékoztatás nem egyszerűen hamis és teljesen egyértelműen valótlan dolgokat tartalmaz (például, hogy Sežanából megoldják a továbbutazást), hanem azért is érthetetlen, mert amikor íródott, nemcsak azt lehetett régen tudni, hogy valójában Gyékényesig közlekedik a vonat, hanem a tájékoztatást adó ügyintézővel egy cégben dolgozó munkatársak már (szinte) a pályaudvaron voltak, és tájékoztatták az utasokat, hogy a szerelvény nem megy külföldre. Ebből a levélből nemcsak a kapkodásról, hanem a cégen belüli legfontosabb információk áramlásáról is fogalmat alkothatunk egy vészhelyzetben.

De nézzük tovább, milyen eredményre juthatott az interneten tájékozódni próbáló utas! A német vasút (a társvasutak által a hivatalos páneurópai keresőnek kijelölt) keresője szerint viszont csak Savski Marofig, a horvát–szlovén határig ment az EN 440, tehát Szlovéniába se lépett be.

Erre rátett még egy lapáttal az olasz menetrendi kereső. Itt megvehettük a jegyünket 2011. december 10-én Budapest-Keleti pályaudvarról 17:05-kor induló EN440 Venezia Euronight vonatra egészen a Santa Lucia pályaudvarig.

A vonat szombaton már Magyarország területét sem hagyta el. A végállomás tehát Gyékényes volt. Ég veled, Venezia, ennyi volt.