Nincs büntetőjogi következménye a 447-es számú járat katasztrófájának

A bírók úgy ítélték meg, bár történtek emberi hibák, ezeknek a Rio de Janeiro–Párizs járaton 2009-ben lezuhant gép balesetével semmilyen biztos okozati összefüggése nem volt kimutatható.

A párizsi büntetőbíróság felmentette az Air France légitársaságot és az Airbus repülőgépgyártót a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól a Rio de Janeiro–Párizs járaton 2009-ben lezuhant gép ügyében. Csaknem tizennégy évvel a katasztrófa után meghozott határozatukban a bírók úgy ítélték meg, bár történtek emberi hibák, ezeknek a balesettel semmilyen biztos okozati összefüggése nem volt kimutatható.

Az áldozatok hozzátartozóival, az Air France és az Airbus képviselőivel, valamint az újságírókkal megtelt teremben a felmentő ítélet bejelentésekor az AFP hírügynökség tudósítása szerint több felperes is elképedve felugrott a helyéről, majd ismét helyet foglalt, és csendben végighallgatta a testület elnökének indoklását. „Pártatlan ítéletre számítottunk, ez nem az. Fel vagyunk háborodva!" – mondta az AFP-nek Daniele Lamy, a hozzátartozókat képviselő Entraide et Solidarité AF447 nevű egyesület elnöke. Ügyvédjük, Alain Jakubowicz szerint a bíróság tulajdonképpen azt mondta ki, hogy a cégek felelősök, de nem bűnösök. „Mi viszont éppen a bűnös szót vártuk" – mondta az ügyvéd.

Az Air France közleményében tudomásul vette az ítéletet. „A légitársaság örökre megőrzi e szörnyű baleset áldozatainak emlékét, és a legmélyebb együttérzését fejezi valamennyi hozzátartozónak" – olvasható a kommünikében.

Az Air France Rio de Janeiróból Párizsba tartó, 447-es számú járata 2009. június 1-jén tűnt el a radarernyőkről. Az Airbus A330-as típusú utasszállító az Atlanti-óceánba zuhant 650 kilométerre Fernando de Noronha szigettől, 228 emberrel, köztük öt magyarral a fedélzetén. Ez volt a francia légi közlekedés történetének legtöbb halálos áldozatot követelő katasztrófája. Sokáig nem lehetett tudni a katasztrófa pontos okát. Csak 2011 májusában sikerült kiemelni a feketedobozokat és az áldozatok maradványait a csaknem 4000 méteres mélységből. Az igazságügyi szakértők által összeállított 356 oldalas jelentés egyebek mellett megállapította, hogy a repülőgép sebességét mérő Pitot-szondák eljegesedtek, ezért a pilóták ellentmondásos adatokkal rendelkeztek arról, hogy milyen gyorsan repülnek. A szakértők azt is megállapították, hogy nem volt megfelelő vészhelyzeti eljárás erre az esetre, a pilóták munkáját pedig tovább nehezítették a kedvezőtlen repülési körülmények, például az, hogy sötétben zavaró légáramlatba kerültek, és az óceán fölött éjszaka semmilyen vizuális tájékozódási pontjuk nem volt. A Pitot-szondák hibája miatt az egyik pilóta meggondolatlanul emelkedő pályára állította a gépet, amit a társpilóták értetlenül fogadtak, és mind elvesztették uralmukat a jármű felett, amely ebből kifolyólag négy perc 23 másodperccel később az óceánba zuhant.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a balesetet megelőző hónapban Pitot-szondák több alkalommal is hasonlóan hibásodtak meg. A jelentés szerint az Airbus négy meggondolatlan vagy egyenesen gondatlan lépést is tett, egyebek mellett nem cserélte le azokat a Pitot-szonda modelleket az A330-as és A340-es típusú gépeken, amelyek nyilvánvalóan gyakrabban eljegesedtek, a szondák esetleges meghibásodásának nem volt visszajelző lámpája a műszerfalon, és a gyártó nem adott át fontos információkat a gépeit megvásárló légitársaságoknak. Az Air France pedig a szondák esetleges meghibásodásáról a pilótái számára készült tájékoztatásban követett el hibákat a szakértői jelentés szerint.

Mindezek ellenére a bíróság szerint büntetőjogi szempontból egy valószínűsíthető okozati összefüggés nem elégséges annak megállapításához, hogy bűncselekmény történt, vagyis a balesettel semmilyen biztos okozati összefüggés nem volt kimutatható. Az október 10. és december 8. között lefolytatott perben már az ügyészség felmentést indítványozott, miután a vádhatóság szerint lehetetlen bebizonyítani a vállalatok bűnösségét.