Geopolitika, AI és intermodalitás: új korszak előtt a logisztika
A Magyar Szállítmányozók Napja 2026 rendezvény egyik legfontosabb tanulsága: a logisztika műkö-dését ma már nem lehet pusztán költség- és hatékonysági kérdésként kezelni.
A geopolitikai bizonytalanság, az orosz–ukrán háború, az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése, az AI térnyerése és az európai infrastruktúra átalakulása egyszerre formálják át a logisztikai és szállítmányozási ágazat működését. Ezek a témák álltak az idei Magyar Szállítmányozók Napja konferencia középpontjában, amit a minap rendeztek meg Visegrádon. A rendezvény egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a logisztika működését ma már nem lehet pusztán költség- és hatékonysági kérdésként kezelni. A geopolitikai, technológiai és szabályozási környezet olyan gyorsan változik, hogy az alkalmazkodóképesség önmagában versenytényezővé vált.
Lányi Márton, a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kereskedelem és az ellátási láncok működését ma már egyre erősebben politikai döntések alakítják. Az elnök szerint: „A politika visszatért a kereskedelembe.”
Elhangzott az is, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb tanulsága: a korábbi, kizárólag költségoptimalizálásra épülő működés egyre sérülékenyebbé vált. „A reziliencia versenytényezővé vált” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a logisztikai infrastruktúrát nem költségként, hanem stratégiai befektetésként kell kezelni. A következő évek nyertesei várhatóan azok a vállalatok lesznek, amelyek gyorsan alkalmazkodnak, képesek digitálisan integrált működésre, alternatív útvonalakban és megoldásokban gondolkodnak, valamint egyszerre tudnak hatékonyak és reziliensek maradni.
A konferencia nemzetközi nyitóelőadója, Mauro Da Ros, a Nemzetközi Szállítmányozási Szövetségek Szövetsége, FIATA alelnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállítmányozói szakma szerepe jelentősen átalakulóban van. Előadásának egyik legfontosabb üzeneteként az alelnök így fogalmazott: „A szállítmányozók nem pusztán közvetítők, hanem az ellátási lánc stratégiai építészei.” Hangsúlyozta továbbá, a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben a szállítmányozók feladata már jóval túlmutat az áruszállítás megszervezésén. Egyre nagyobb szerepet kap a kockázatkezelés, az ellátási láncok rugalmasságának biztosítása és a stratégiai tanácsadás.
Feledy Botond külpolitikai szakértő előadásában kiemelte, hogy rendkívül gyakran, akár fél naponta történnek a változások, ezért ma már elsősorban azokat a mélyebb trendeket érdemes figyelni, amelyekben még felismerhető valamiféle struktúra. Előadásának középpontjában a Közel-Kelet és a Vörös-tenger térségének konfliktuszónája és az ezekhez kap-solódó globális kereskedelmi folyamatok álltak. Feledy részletesen beszélt arról, hogyan hatnak a geopolitikai konfliktusok a tengeri útvonalakra, az energiaárakra és a nemzetközi ellátási láncokra. Szerinte a válságok másodlagos következményei sokszor legalább akkora problémát jelentenek, mint maguk a katonai konfliktusok. Értve ezalatt, hogy a szomália, jemeni térségben erősödik a kalózkodás, nőnek a biztosítási költségek, miközben a világkereskedelem új alkalmazkodási kényszerek elé kerül.
Feledy szerint a világkereskedelemben ma már egyre kevésbé kizárólag a költséghatékonyság számít. Az ellátási láncok kialakításában mind nagyobb szerepet kapnak a geopolitikai szempontok, az energiaellátás biztonsága és a stratégiai kiszolgáltatottság kérdései is. Az előadás arra is rámutatott, hogy Európa egyszerre próbál alkalmazkodni az amerikai protekcionista gazdaságpolitikához, a kínai ipari versenyhez és az új geopolitikai erőközpontok kialakulásához.
Rácz András biztonságpolitikai szakértő részletes helyzetértékelést adott az orosz–ukrán háború jelenlegi állásáról és hosz-szú távú következményeiről. Előadásában hangsúlyozta, hogy a frontvonal 2023 nyara óta érdemben alig változott, és a dróntechnológia tömeges alkalmazása miatt jelenleg bármiféle nagyobb támadó művelet lehetetlen. A frontvonal 15–20 kilométeres környezetében a drónok gyakorlatilag lehetetlenné teszik a nagyobb erőösszevonásokat. Rácz szerint Oroszország rendkívül magas veszteségek árán ér el minimális területi nyereséget, miközben az ukrán társadalom továbbra sem mutat olyan töréspontot, amely a háború feladására kényszerítené az országot. Rácz a logisztikai szektor szempontjából egyik legfontosabb megállapítása így hangzott: „Ha véget is ér a háború, az orosz–ukrán határon vasfüggöny lesz.”
Ez hosszú távon átformálhatja az európai kereskedelmi útvonalakat, felértékelheti a déli és intermodális folyosókat, továbbáúj infrastruktúra-fejlesztési igényeket generálhat.
Az intermodalitásról szóló panelbeszélgetés azt mutatta meg, hogy az európai logisztika egyik legfontosabb fejlődési iránya a kombinált fuvarozás további erősödése lehet. Az elmúlt másfél évtizedben Európában jelentősen fejlődött az intermodális infrastruktúra, nőtt a terminálkapacitás, és egyre nagyobb szerepet kaptak a kombinált fuvarozási megoldások. Külön figyelmet kapott a 45 lábas konténerek növekvő szerepe is. A szakértők egyetértettek abban, hogy a negyvenöt lábas konténerek állami támogatás nélkül is versenyképes alternatívát kínálhatnak a közúti fuvarozással szemben, miközben költséghatékony és fenntartható megoldást jelenthetnek a logisztikai működés környezeti terhelésének csökkentésére.
A beszélgetés résztvevői szerint ugyanakkor a vasúti infrastruktúra állapota, a nemzetközi hálózatok összehangolatlansága és az eltérő szabályozási környezet továbbra is meghatározza az intermodalitás versenyképességét.
A konferencia egyik legtöbbet emlegetett témája a mesterséges intelligencia volt. Az AI-panel résztvevői ugyanakkor egyértelművé tették: a logisztikában nem önmagában az AI jelenti a megoldást. A logisztikai vállalatok ma már hatalmas mennyiségű adattal dolgoznak, a valódi kihívást azonban az jelenti, hogy ezekből hogyan születnek gyors, pontos és üzletileg is használható döntések. A panel résztvevői szerint a mesterséges intelligencia a következő években elsősorban a tervezésben, az ügyfélkiszolgálásban, az előrejelzésekben és az operatív döntéstámogatásban hozhat áttörést. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy az AI körül jelenleg jelentős a túlzott várakozás, miközben sok vállalat még mindig rendezetlen adatstruktúrákkal és nehezen integrálható rendszerekkel dolgozik. A beszélgetés egyik fontos üzenete: „A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi szakértelmet, hanem annak hatékonyságát növelheti.”
A valódi versenyelőnyt várhatóan azok a vállalatok szerzik majd meg, amelyek képesek lesznek gyorsan és jól integrálni ezeket az új technológiákat a napi működésükbe.
Bajor Péter előadása a logisztika jövőjének technológiai irányait mutatta be. Az alternatív meghajtások, az elektromos és hidrogénalapú közlekedési megoldások, valamint az autonóm járművek fejlődése egyaránt azt mutatják, hogy a következő években a logisztikai ágazat technológiai átalakulása tovább gyorsulhat. Az előadás egyik központi kérdése az volt, hogy mely technológiákból lesz valóban működő, skálázható üzleti modell, és melyek maradnak meg pusztán ígéretszinten.
A prezentáció ugyanakkor világossá tette: az iparág előtt még jelentős innovációs hullám áll.
Az EU bértranszparencia irányelvéről szóló panelbeszélgetés az egyik leggyakorlatiasabb és legtöbb vállalatot közvetlenül érintő témája volt a konferenciának. A résztvevők hangsúlyozták: a fizetés nem tabu, hanem strukturált, összehasonlítható és bizonyos keretek között látható információ lesz, illetve az új szabályozás jóval túlmutat egy klasszikus HR-feladaton. A bérezési rendszerek átláthatósága vezetői, versenyképességi és szervezeti kultúrát érintő kérdéssé válik. A panel egyik fontos üzenete az volt, hogy azok a vállalatok, amelyek időben és tudatosan készülnek fel az új szabályokra, nemcsak megfelelési előnyt szerezhetnek, hanem vonzóbb munkaadóvá is válhatnak. A beszélgetés során az is elhangzott, hogy a nemek közötti bérkülönbségek mögött nem kizárólag diszkrimináció állhat, hanem számos strukturális és társadalmi tényező is szerepet játszik. A résztvevők szerint ugyanakkor a következő években egyre fontosabb lesz az objektív, szakmailag is védhető bérrendszerek kialakítása.
A légi szállítmányozási panelbeszélgetés az e-kereskedelem robbanásszerű növekedésének hatásait elemezte. Az IATA előrejelzései szerint jelenleg minden ötödik vásárlás online történik, és néhány éven belül ez az arány tovább növekedhet. Az e-kereskedelem térnyerése a légiáruk piacát is teljesen átalakítja, miközben Budapest regionális szerepe is egyre erősebbé válik ezen a területen.
A konferencia nemcsak szakmai, hanem közösségi szempontból is kiemelkedő hangulatban zajlott. A „Dunaparti duma-parti” című beszélgetés keretében a résztvevők humorral, öniróniával és őszinte szakmai véleményekkel vitatták meg az ágazat legfontosabb kérdéseit, bizonyítva, hogy komoly témákról is lehet kötetlen, jó hangulatú formában beszélgetni.
A konferencia záróelőadójaként Kiss Norbert többszörös Európa-bajnok kamionversenyző (alábbi képünkön) beszélt a fókusz, a gyors döntéshozatal és a mentális felkészültség szerepéről. Előadása jól érzékeltette, hogy a versenysportban és az üzleti életben sokszor hasonló nyomáshelyzetekben kell helytállni.
A szakmai programokat közösségi események is színesítették. Az érdeklődők a Salamon-toronyban rendezett lovagi tornát tekinthették meg, a gálavacsorán pedig átadták a szakma rangos elismeréseit is. Az Év Fiatal Szállítmányozója – Kautz István Emlékdíjat Csapó Balázs kapta, míg a „Szállítmányozásért” életműdíjat Erdélyi László vehette át.
A hivatalos programok után a Speditőr Klub és a pókerbajnokság gondoskodott a késő estig tartó, fergeteges hangulatról, amely ismét megmutatta: a Magyar Szállítmányozók Napja nemcsak szakmai fórum, hanem a hazai logisztikai szakma egyik legfontosabb közösségi találkozója is.
Tekintse meg Szadai Roland a konferencián készült fotóiból összeállított galériánkat!
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
