Gripen-perspektívák: Magyarország és a szoftverfrissítés

A szokásos évi Saab Gripen Szemináriumot a XXI. századnak megfelelően az interneten keresztül az érdeklődők is  megtekinthették: az előadások mellett a powerpoint bemutatók, akár párhuzamosan többméretű képernyőmegosztásban is láthatóak és letölthetőek voltak, két fő témáról, a Saab  JAS-39 harcászati repülőgép fejlesztésének két fő irányáról. Ezek pedig: a JAS-39C/D modernizációs program, és a JAS-39E/F fejlesztése, utóbbi esetében a navalizált hordozófedélzeti változat koncepciója. A szeminárium teljes anyaga letölthető.

Minket, magyarokat az első fejlesztés érint jobban. A C/D korszerűsítés legfőbb eleme az MS20 szoftver, amely a legújabb fegyver-, függesztmény- és lokátor-integrációkkal rendelkezik, és egyben egyszerűsíti a karbantartást. Kiemelték a hazánk által megkötött egyezményt, amit portálunk is ismertetett, és amely alapján a magyar EBSU gépekre is megtörtént a beszerzés. Ezt kormányunk és a Honvédelmi Minisztérium a mai napig nem hozta még hivatalosan nyilvánosságra. A svédek meg büszkén bemutatják a világnak. Hazánkon kívül a svéd és a cseh légierő alkalmazza az új szoftvert. A SAAB és a svéd légierő is kiemelte, hogy ezzel a szoftverrel vált képessé a Gripen C/D az MDBA Meteor nagy hatótávolságú BVR (látóhatáron túli) légiharcrakéták alkalmazására.

A másik vonal a Gripen E/F család fejlesztése, amelynek jelenlegi eredménye az első prototípus megépítése, amellyel gurulási próbákon kívül rendszerteszteket végeznek. A szoftverek és hardverelemek tesztelése folyamatos, és jól halad. (A Saab tavaly novemberben jelentette be, hogy a 2016-ra tervezett első repülés szoftver-kérdések miatt 2017 második negyedévére csúszik – a szerk.) A jövő évben újabb prototípusok épülnek és a tervek szerint 2019-ben készül el az első sorozatgyártású példány.

A svéd gyártó eredetileg együléses Gripen E változatokban gondolkodott, de a brazil rendelés után a partner Embraer céggel közösen a kétüléses F változatot is kifejlesztik. Ez a gyakorlás mellett, hasonlóan a Deltákhoz, teljes értékű harci repülőgépként is alkalmazható lesz. Igény esetén az úgynevezett Gripen Maritime, vagyis a hordozófedélzeti változat megépítésére is van koncepció, mivel a légierő-változat kedvező fel és leszállási tulajdonságai és manőverező képessége miatt áttervezhető tengerészeti alkalmazásra. A navalizált Gripen kifejlesztése Indiától függ (a program finanszírozását elsősorban a Indiának kéne viselnie, amire kicsi az esély).

A Saab a Gripenek, illetve a hozzájuk opcionálisan rendelhető komplett harcászati, hadműveleti rendszerek (Eriye légtérellenőrző repülőgépek, szárazföldi lokátorok, harcálláspontok, oktatási központ, karbantartás szupport stb.) értékesítése során Európa, Afrika, Észak és Dél-Amerika, Ázsia és Óceánia védelmi piacát célozza meg.

A C/D változatok esetében, megtartva a jelenlegi alkalmazó országokat, Bulgária, Szlovákia és Horvátország az eladási célpont. Bulgáriában a hét elején járt le a tender leadási időpontja. Itt 2018-évi szállítással nyolc harcászati repülőgépet szereznének be. Használt F-16 és Eurofighter repülőgépek mellett a Saab új Gripenekkel indult a tenderen.

Szlovákiával előrehaladtak a tárgyalások szintén nyolc–tizenkettő Gripen leszállítását illetően. Itt az a probléma, hogy Szlovákia az amerikai Blackhawk forgószárnyasok és C-27 szállító repülőgépek beszerzésével terhelte meg költségvetését.

Horvátország a jelenlegi hírek szerint négy-öt bevethető MiG-21 repülőgéppel rendelkezik, és valószínűsíthetően tendert írnak ki egy századnyi nyugati harci repülőgép beszerzésére. Itt is használt F-16 és Eurofighter repülőgépek a Gripen ellenfelei.

Európán kívül Afrikában Botswana rendszeresítene egy századnyi Gripent. Lehetséges, hogy a brazilok átmeneti megoldásként, az E változatig, réskitöltőnek állítanának rendszerbe egy század C/D-t is.

Ázsiában a thai légiflotta bővítésén kívül, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Malajzia a lehetséges megrendelő, közülük Indonéziában esélyes a Saab.

A Gripen E/F változatokból Brazília harminchatot, Svédország eddig nyolcvanat rendelt meg. Európában Svájc szintén két tucat Gripenre kötött volna üzletet, de a helvétek népszavazása megakadályozta a szerződéskötést. Az F-5-ösökön feltárt repedések, valamint az F-18 gépveszteségek miatt, bár későbbi időpontra, de ismét beindul a vadászgépbeszerzés Svájcban. A svédek nem boldogok, hogy egy megnyert tender után ismét pályázniuk kell. Svédország mellett Belgium és Finnország is a lehetséges vásárló, bár ezekben az országokban a Rafale, a Eurofighter mellett az amerikai F-16V, F/A-18E/F Superhornet sőt, az ötödik generációs F-35 is indulhat, és komoly esélyes.

Észak-Amerikában a kanadai légierő a célpont: valószínűleg az F-35 fejlesztésbe komolyan befektető országban az ötödik generációs vadászgép lesz a nyertes, de réskitöltőnek, egy század F/A-18E/F Superhornet rendszeresítése is várható.

Dél-Amerikában Kolumbia szintén potenciális vásárló. Ázsiában az E/F-nek kvázi ugyanazok lehetnek rendszeresítői, mint a C/D-nek, de India kiemelten kezelt, egyrészt a mennyiség, másrészt az esetleges hordozófedélzeti repülőgép beszerzése miatt. A TEJAS program svéd átvételéről viszont megszakadtak a tárgyalások.

A szemináriumon az előadások után a helyszínen és online keresztül feltett kérdésekre is válaszoltak a Saab vezetői. Több indiai és brazil kérdés volt a navalizált Gripennek kapcsolatban, de a svédek elmondták, hogy a fejlesztéshez a leendő partner igénye szükséges. Voltak kérdések ötödik generációs harcászati repülőgép kifejlesztésével kapcsolatban. Elmondták az illetékesek, hogy az alacsony észlelhetőség fontos szempont, és a Gripen E/F is tartalmaz erre vonatkozó fejlesztéseket, építésük során figyelembe vették az alacsony radar keresztmetszet követelményeit.  Szerintük a multispektrális szenzorok, különféle érzékelők, a hálózati hadviselési rendszerek fejlődése valószínűleg jelentősen csökkenti a mostani ötödik generációs harci repülőgépek alacsony érzékelhetőségét, ezért nincs napirenden a Gripen E/F fejlesztése mellett ötödik generációs repülőgép fejlesztése.

Véleményem szerint a Saab, amely az amerikai Lockheed-Martin vagy a Boeing repülőgépgyártókhoz képest jóval kisebb ipari potenciállal és financiális lehetőségekkel rendelkezik, elsősorban pénzügyi keretei miatt nem indít nagyobb szabású ötödik generációs programot, de a kisebb költségvetésű fejlesztésekben, mint például a svéd légierő Flygsystem 2020 kutatási programja, jelentős szerepet vállal. A Saab a Gripen E/F változat sorozatgyártásának megkezdése után, valószínűleg ötödik vagy hatodik generációs, esetleges pilóta nélküli harci repülőgépek fejlesztésébe kezd.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!