Hazádnak használj!
Kiegyezés és iparosodás, társadalmi konszolidáció és gazdasági fejlődés – a XIX. század harmadik harmadának Magyarországát jellemző, az ország szinte páratlan szárnyalását eredményező szerencsés együttállások.
Az 1868-as magyar–horvát kiegyezést követően 1870-ben Fiume kikötővárosa újra magyar fennhatóság alá került. Két évvel később nagy erőkkel láttak neki Fiume fejlesztésének – az osztrákok által preferált Trieszttel szemben magyar tengeri kikötőt kívántak létrehozni. A létrejött gazdasági társaság fiumei illetőségű kereskedőkön, vállalkozókon kívül a pesti gőzmalmok tulajdonosaiból állt – a magyar liszt értékesítése a gabonakonjunktúra idején külön bevételi forrást jelentett az államnak.
Az első magyar kereskedelmi tengerhajózási társaság, az akkor még angol nevű Hungarian Sea Navigation Company 1879-ben alakult meg. Ebből fejlődött ki a komoly kormánytámogatást élvező Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt., amely évi 150-170 járatpárra kötött szerződést az állammal, 150 000 (akkori) forint fejében. Az 1891. december 21-én megalakult részvénytársaság öt hajóval kezdte meg működését, főleg nyugat-európai kikötőket megcélozva.
Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter még a megalakulás évében megszüntette a trieszti székhelyű osztrák Lloyd társaság kormánytámogatását, az állam anyagi forrásait az Adria társaságra koncentrálandó. Emellett a piac felosztása működött: az Adria Nyugat-Európát, a Lloyd a Távol-Keletet célozta meg forgalmával, a dél-amerikai járatokat felváltva üzemeltették.
Az utolsó békeévben az Adria által szállított árumennyiség már 944 800 tonnára rúgott, ezt 36 hajón szállították Nyugat-Európa, Észak-Afrika és Dél-Amerika felé. Az első világháború kitörésekor 22 hajójuk tartózkodott hazai vagy semleges vizeken, illetve tudott gyorsan hazatérni – ezeket hadiszolgálatra, főleg utánpótlás szállítására rendelték. A háborút lezáró békeszerződések Fiume státuszát nyitva hagyták, a magyar tengerhajózás kérdése is megoldatlan volt. Végül 1920-ban huszonnégy hajót az immár olasz tulajdonú jogutód vett át, a hazai hajózás a Duna–Fekete-tenger útvonalat részesítette előnyben ezután.
A november 29-i konferencián a társaság történetéről Horváth József nyugalmazott tengerészkapitány tartott előadást. Az eseményt megnyitó Jáky Gábor, a Magyar Hajózásért Egyesület elnöke bevezetőjében megemlítette: az Adria társaság budapesti, Szabadság téri palotáján 2012-ben, az épület elkészültének 120. évfordulóján emléktáblát kívánnak elhelyezni.
