Helivilág, kicsit eldugottan
Észak-Németország egyik álmos kisvárosban, Bückeburgban, van a Hubschrauber, vagyis Helikoptermúzeum. Az épület egy régi kastély és egy modern építészeti alkotás ötvözete, mivel egy épülete, és folyosója a jelenlegi üvegcsoda, a többi része pedig ódon falak közti kiállítóterekben húzódik meg. Utóbbi hátránya, hogy nagyon kevés hely áll rendelkezésre a bemutatandó technikának, így nagy a zsúfoltság. Sajnos ez a kiállított eszközök fényképezhetőségét is csökkenti, pedig a legtöbb forgószárnyas eszköznek le van szerelve a forgószárnya, illetve több helikopter farokrésze is bizony hiányzik.
A múzeum nem ingyenes, a jegyvásárlás után, az első kis kiállítóteremben a hőskor látható. A múzeum nem szorosan a helikopterekről, inkább a helyből felszálló és forgószárnyas repülőeszközökről szól, hiszen itt megtalálható a Montgolfier testvérek léghajójának modelljétől kezdve Leonardo da Vinci, Jan Blahin, Louis Breguet, Juan de la Ciera, Ogneslav Kostovic, Heinrich Focke, és Igor Sikorsky korai gyártású légijárműveinek makettjei. A kiállításon helyet kapott Asboth Oszkár és Kármár Tódor munkássága is.
A korai próbálkozások után, a kastély emeleti helyiségeiben, már igazi helikopterek és autógirók fogadják a látogatókat. Németországról lévén szó, kiemelten kezelik a hazai helikoptertechnika fejlődését. A második világháború előtt a Focke-Angelis cég már komolyan foglalkozott a forgószárnyas technikával, és a háború folyamán több helikopter és autógíró típust rendszeresített a Harmadik Birodalom. Hanna Reitsch híres pilótanő 1938 februárjában a berlini Stadthallében történelmi lebegést és repülést hajtott végre a FW-61 kétrotoros helikopterrel. A Focke-Angelis 223 Dragon (Sárkány) helikopterből 1945. január 1-jén a Luftwaffe felállította az első szállító helikopterszázadát, amelyet személy- és utánpótlás-szállításra használtak. Futár és megfigyelő feladatra készítették a Flettner FI-282 Kolibri kétüléses helikoptert, amelynek különleges rotor elrendezését a háború után az amerikai Kaman cég továbbfejlesztette, és egy ilyen rendszerű helikoptert HH-43 Huskie néven gyártott. (Ebből a típusból is van egy példány a múzeumban, az amerikai szállítóparancsnokság festésével.)
A németek a helikopterek mellett az autogirókat is aktívan alkalmazták a háborúban. A úgynevezett XIV. osztályú „monszun” tengeralattjárók hordozták a Focke-Achgelis Fa 330 Bachstelze típusú autógírót, ami gyakorlatilag a lokátor nélküli búvárhajók meghosszabbított szeme volt. A felszínen úszó tengeralattjárók fedélzetéről emelkedett fel motor nélkül, a hajó sebességével felszálló és vontatott forgószárnyas szerkezet, ülőhelyén egy matróz távcsővel a magasból pásztázhatta a látóhatárt. Veszély esetén a matróz a vízbe ugrott a „repülő székből”, amit elengedtek, mivel visszahúzására nem maradt idő. A múzeumban a típus egy példánya mellett egy kis működő makett mutatja be az autógíró alkalmazását.
Németország mellett az Amerikai Egyesült Államok töltött be úttörő szerepet a helikopterek fejlesztésében. A második világégés után a koreai és vietnami háború során alkalmaztak először helikoptereket, felderítésre, utánpótlás- és személyszállításra, MEDEVAC (katonai mentő) feladatokra, majd a vietnami háború vége felé már a felfegyverzett és harci helikopterek is megjelentek a hadsereg és a légierő fegyvertárában. A Bell gyár OH-13H, Sioux, UH-1D Iroquis, a Hiller UH-12C (H-23C Raven), a Hughes TH-55 Osage, a Sikorsky SH-58, a Vertol V-43 (a Repülő Banán) és több más forgószárnyas ezen korszak termékei.
A Hiller PW-1 Pawnee egy függőleges emelkedő repülő platform volt, amelynek aljába forgószárnyas meghajtást szereltek. Az egyszemélyes eszköz végül nem vált be. Európában Németország és Franciaország rohamléptekben zárkózott fel a helikopteres fejlesztésekbe. Először a franciák Sud Aviation Aeloutte helikopterei, majd az Aerospatiale típusai is elterjedtek először Európa, később a világ többi részén, a németeknél az MBB (Messerschmidt–Blohm–Bölkov) ipari csoport fejlesztette ki forgószárnyasait.
A németek talán leghíresebb helikoptere a Bo-105 könnyű, járőr, futár és páncéltörő helikoptercsalád volt. Később az Eurocopter konzorcium, majd napjainkban már Airbus Helicopters vette át az európai forgószárnyas gyártását. A múzeumban az Alouette család helikopterei, valamint számos MBB forgószárnyas prototípus és sorozatgyártású gép is megtalálható. A katonai helikopterek közül például a jelenkor egyik csúcs harci helikopterét, a Tiger/Tigra harcigép egyik példányát is kiállították.
A helikoptergyártás nem lenne teljes a szovjet/orosz helikoptergyártás nélkül. A két híres gyártó típusaiból a Mi-1-est, a Mi-2-est, a Mi-24-est és a Ka-26-ost tekintetik meg a múzeumlátogatók. A helikoptereken kívül, alkatrészeket, dokumentumokat, különféle felszerelési tárgyakat szintén kiállítottak. Érdekes módon kimaradtak a múzeum gyűjteményéből a nagyobb brit és az olasz helikopterek, pedig elsősorban a Westland és az Augusta az 1950-es évektől folyamatosan fejlesztett forgószárnyasokat. Az angolokat a Bristol Sycarne és Saunders-Roe két típusa képviseli.
A modern üvegcsarnoknak pedig egy RedBull festésű Bo-105 mellett békésen megfér a Focke-Wulf FW-61 kétrotoros konstrukció. A forgószárnyas repülőeszközök mellett a kiállításon makettek formájában a helyből felszálló (VTOL-VSTOL) repülőgépek is jelen vannak a JaK-36-tól, a 38-ason és 142-esen túl, a brit Harrier, az amerikai AV-8 és az F-35 többfunkciós harci repülőgépig, valamint az V-22 Osprey-ig. A többszáz darabos makettgyűjtemény magában is rendkívüli látványt nyújt.
A múzeum 10–17 óra között van nyitva, a teljes árú belépő 7,5 euró, de a gyermekeknek és csoportnak kedvezményeket adnak. Kis ajándékbolt is található a jegypénztár mellett, ahol a manapság divatos robothelikopterek mellett, könyvek, magazinok is kaphatók.
Mindenkinek ajánlom a Hubschraubermuseum megtekintését, mivel – bár kissé szűkös helyen – de kiválóan egybefogja a helyből felszálló technika történetét.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk!
Az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!