Il–14P a levegőben!

iho/repülés   ·   2011.12.03. 12:30
nyito

Mint az index.hu szaktopikjában Zsaludek Endre összefoglalta, a most felszállt repülőgépet az NDK-ban gyártották, és 1959. március 30-án szállították le a Tarom román légitársaságnak. Itt az YR-ILI lajstromjelet kapta és 1974-ig maradt a légitársaság állományában. Innen a Román Légierő vette át, amely 1978-ig tartotta hadrendjében. A gépet ekkor a Szovjetunióba értékesítették, ahol a CCCP-61778 majd RA-02117 lajstromjeleket kapta. Magántulajdonba kerülésekor a RA-05434 lajstromjelet kapta meg és ezzel repült egészen 1999-ig.

A „Советский Союз” (Szovjetunió) nevet kapott gép újjáépítése eddig közel négy évet vett igénybe. Az ismét repülőképes állapotba került gépet Szan Szanics pilóta vezette a november 9-i felszállás során. A géppel Gorelovóban szálltak le, szerencsére innen is érkezett egy videofelvétel.

S ha már a típusnál maradunk, ne feledjük el, hogy egy másik Il–14-es, a „Pingvin” nevű, RA-1114K lajstromjelű Il–14T is éledezik Mjacskovo repülőterén.

S persze ami talán még fontosabb: Lisztferihegyen, a Repülőgép Skanzenben is egy lelkes és önkéntesekből álló csapat dolgozik a HA-MAL lajstromjelű Il–14T-vel. A gép állapota az elmúlt években látványosan javult, s már az egyik hajtóművet is sikerült működőképessé tenni.

A Liszunov Li–2-es repülőgépek váltótípusának tervezett és gyártott Il–14-es igen népszerű, megbízható, egyszerűen üzemeltethető típusnak bizonyult. A gép sikerét jelzi, hogy Moszkva és Taskent mellett a Német Demokratikus Köztársaságban, a VEB Dresdennél és a prágai Avia üzemében is licenc alapján gyártották. A már orrfutóműves gép két Svecov AS–82T 14 hengeres, kétkoszorús, léghűtéses, benzinüzemű csillagmotor segítségével repül.

A „Szovjetunió” sorsával, történetével hamarosan egy újabb, nagyobb cikkben foglalkozunk majd.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.