Jövő Mobilitása Szövetség: a közlekedők többségét az agresszív, szabálytalan vezetők bosszantják

A magyarországi utakon közlekedők többségét, ötvenkilenc százalékát leginkább a türelmetlen, agresszív vezetőtársak bosszantják, ötvennyolc százalékuk a szabálytalan sofőröket, harminchét százalékuk pedig a rossz utakat jelölte meg stresszfaktorként, a felmérés szerint ezekhez hasonlóan a dugók, illetve a mikromobilitási eszközök is sokszor okoznak kellemetlenséget; a válaszadók többsége a stressz elkerülésére alkalmazott módszerek között az agresszív autósoktól való távolságtartást, vagy például a zenehallgatást említette.

Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke a szövetség közleményében arról ír, az otthoni munkavégzésből egyre többen térnek vissza az irodákba, ami jelentős forgalmat generál a közlekedésben is a három-négy évvel ezelőtti helyzethez képest. A felmérés szerint sokan stresszfaktorként jelölték meg az utakon jelenlévő kerékpárokat, miközben a mobilitási változások részeként a közelmúltban további új közlekedési eszközök jelentek meg: az elektromos kerékpár, a segway és az elektromos roller. Ezek a járművek már napi szinten részt vesznek a forgalomban, azonban gyakran rendezetlen körülmények között jelennek meg a közutakon.

A Magyar Autóklub (MAK), az ORFK-OBB és a Jövő Mobilitása Szövetség szakmai konferenciáján Hatala József, a MAK elnöke elmondta, az autóklubnak is van teendője a stresszmentes közlekedés kialakításában: ide tartozik a közlekedők edukálása, hiszen nemcsak a szabályok ismerete fontos, tisztelni kell a másikat és fejleszteni kell a közlekedési kultúrát. Hozzátette, a MAK a közlekedésbiztonsági kampányok mellett a segélyszolgálati tevékenységet például már a kerékpárosokra is kiterjesztette.

A McKinsey nagyvárosi közlekedésről készített kutatása szerint a legtöbben továbbra is autóval vágnak neki útjuknak: negyvenöt százalék elsősorban magángépkocsival, huszonhárom százalék közösségi közlekedéssel, tizenhat százalék mikromobilitási eszközzel, tizennégy százalék pedig gyalogosan jut el a célállomásához. A korábbi adatok szerint a magyar lakosság tizenhat százaléka kerékpározik hétköznapokon, és ehhez jelenleg négyezer önálló kerékpárút áll rendelkezésre. Az adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon is elsősorban rövidebb utakon használják a mikromobilitást: az elektromos rolleresek hatvan százaléka, a biciklisek ötven százaléka kevesebb mint öt kilométert tesz meg egy út alkalmával; miközben az e-rollereket érintő balesetek aránya háromszorosa a kerékpárosokénak.