Káoszt okoz a hó a vasúton? Pedig lenne rá megoldás…
A probléma nem csak Magyarországon létezik: habár Hollandiában már majd’ egy évtizede kifejlesztették a télálló kitérőt, mégsem alkalmazzák.
Ha azt hinnénk, hogy csak hazánkban okoz gondot a téli időjárás a vasúton, akkor tévedünk: többek között Hollandiában is fejre áll a közlekedés ilyenkor. Habár az úgynevezett télálló kitérőt (Winterproof Railway Switch, Wiras) Richard de Roos gépészmérnök már közel tíz éve, 2012-ben kifejlesztette, és számos szakember át is vette a megoldást, mindennapi használatba azóta sem ültették. Pedig a feltaláló szerint az eszköz nagymértékben csökkentheti a téli időjárás okán előforduló kitérő-meghibásodásokat – írja a Rail Freight.
Február elején Nyugat-Európára csapott le a rendkívül csapadékos tél, Hollandiát is nagy mennyiségű hó lepte el. A mindent beborító vastag hó- és jégréteg miatt a kitérők hamar feladták a küzdelmet, a vasúti közlekedés február 7-én gyakorlatilag leállt. A vasúti infrastruktúra-kezelő ProRail szerint habár az országban üzemelő kitérők nagy többségét ellátták fűtéssel, ekkora hómennyiséggel azok sem tudtak megbirkózni. Habár a Wiras feltalálója szerint lenne elérhető megoldás erre, az intermodális rotterdami kikötő vasúti részének a hideg miatt most mégis napokra le kellett állnia.
A kitérő egy, részben a ProRail által létrehozott prototípusa közel egy évtizede megtalálható a delfti Műszaki Egyetemen, melynek egyik vasúti mérnöke szégyennek nevezte, hogy egy olyan modern országban, mint Hollandia, egy kis hótól megáll a vasút. A szakember megjegyezte, hogy a vasúti szektornak nemcsak Hollandiában, hanem világszerte kihívást jelent az újítások alkalmazása, az iparág globálisan konzervatív ebben a tekintetben.
A gépészmérnök a 2012-es kemény telet követően az innovatív szerkezetet úgy tervezte meg, hogy az extrém időjárási körülmények között is funkcionáljon: a hagyományos, vízszintesen mozgó csúcssínek helyett függőlegesen mozgókat alkalmaz, ennek köszönhetően a hó és a jég – vagy éppen homok, levelek vagy kövek – nem tud a sínszálak között megtapadni, gátolva azok mozgását.
Ráadásul mivel fűtést sem igényel, így jelentős mennyiségű energiát is meg lehet takarítani. A hatalmas hóesés miatt legutóbb 2012 telén állt le napokra a teljes holland vasúthálózat, amiért a ProRail, a holland nemzeti vasút NS, valamint az infrastrukturális és környezetvédelmi minisztérium is kemény kritikát kapott a holland Alsóháztól. Ezt követően még 2012-ben számos intézkedést vezettek be, hogy a vasút jobban meg tudjon birkózni a téli időjárással. Például a várható nagy mennyiségű hó esetén csökkentett kínálatú téli menetrend lép életbe, megelőzve a késő vonatok miatti hólabda-effektust. A rendszer Magyarországon sem ismeretlen – lásd: „hópihés” járatok a menetrendben –, bár előre tervezetten évek óta nem alkalmazzák…
Habár Hollandiában múlt hétvégén is érvénybe lépett a téli menetrend, de még azzal sem lehetett elkerülni a teljes hálózati összeomlást. A feltaláló szerint hiába is mondják, hogy mindenki maximálisan megtesz mindent a vasúti zavarok elkerülése ellen, de ez nem igaz. Hiába is van a Wiras, mégsem tesz senki semmit. Február 7-én ismét megtapasztalhatta mindenki, hogy a váltófűtés önmagában kevés. Ennek ellenére minden éven sok pénzt költenek rá. A megoldást 2012 és 2014 között a ProRailnek, valamint számos iparági vállalkozónak és beszállítónak is bemutatta De Roos. Az infrastruktúra-kezelő akkor azon az állásponton volt, hogy ezt a piacnak kell továbbfejlesztenie, a beszállítók pedig nem akartak mást, mint amit a megrendelőik kérnek. Így végül az innovatív megoldás a polcra került porosodni…
Számos szakember azonban időközben átvette a rendszer működési elvét. 2018-ban például a Horizon 2020 elnevezésű kutatási és innovációs program részeként a Shift2Rail által támogatott, hároméves európai kutatási projekt huszonkét megoldás közül a második legjobbnak találta a Wirast.
De Roos 2019-ben újabb fejlesztéssel rukkolt elő: egy olyan mozgatható pontot fejlesztett ki, mely fűtés nélkül is kibírja a téli körülményeket. A Wiras továbbfejlesztése során a szakember rájött, hogy a még újabb technológia a hagyományos kitérőket is télállóvá teheti. Azonban nagyon bosszantónak tartja, hogy a pozitív visszajelzések ellenére még mindig semmi nem történt a rendszer alkalmazása érdekében – elsősorban azért, mert sokkal drágább, mint a hagyományos technológia. A mérnök erre azt a példát említette, hogy az 1950-es években egy villamos mozdony is négyszer annyiba került, mint egy gőzmozdony, mégis elterjedt és bevált. Szerinte érdemes a hosszútávú előnyökben is gondolkodni, nem csak a bekerülési költséget nézni.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
