Kellenének a vízlépcsők?
A jelenlegi klimatikus viszonyok között a budapesti vízmérce szerinti 2,5 méteres vízállás átlagosnak tekinthető, ezzel a vízhozammal a Duna évente csak 180-270 napon át hajózható az előírt 25 deciméteres merüléssel, Ausztriában ez – a vízlépcsők miatt – 350 napon át tart (ebbe a téli jégzajlás nem számít bele, igaz, a hajózást is akadályozó mennyiségű jég nem fordul elő minden évben).
Bencsik Attila számítása szerint ez átlagosan – a 2009-es adatokkal számolva – 27,4 millió euró veszteséget jelent, mivel a Dunán szállított áruk 73 százaléka export volt, így az exportáru versenyképességét is egy év alatt húszmillió euróval rontotta – írja a Napi Gazdaság nyomtatott verziója.
A vízlépcsők hiánya Bencsik Attila szerint gazdasági, kereskedelmi, energetikai és környezeti kárt okoz az országnak. Vegyük azonban figyelembe, hogy a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszerrel szemben épp hogy környezetvédelmi kifogások merültek fel. A vízállás stabilizálása a folyó ökológiáját bonthatja meg (ívó-, fészkelőhelyek folyamatosan szárazra, vagy éppenséggel mély víz alá kerülése), továbbá pont a hivatkozott Ausztriában kell igen magas költségekkel a vízlépcsőn át nem jutó folyami hordalékot gépekkel, szállítással pótolni – a szerk.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
