Kis új szálláshelyen Kisújszállás vasúti őrháza
Az 59/a jelű őrház a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vasúti fővonalon, Kisújszállás és Fegyvernek-Örményes között, előbbi település állomásához közelebb állt. Az épület az ezerkilencszázas évek első évtizedében épült, üzemi és szociális funkciót egyaránt betöltött: itt lakott családjával a sorompókezelő. Az épületben egy szolgálati helyiség, egy szoba és egy konyha kapott helyet. Az udvaron kút, istálló, disznóól és kemence állt, ezek ugyancsak felépülnek majd a szentendrei Skanzenben.
Érdekesség, hogy a tapasztott kemence nem MÁV-típusterv szerinti, azt később a ház egyik lakója építette, így egy kicsi, de fontos népi építészeti elemmel bővült az épület. Az évtizedek során a fejlődés ide is elért, a sorompóőr által kezelt teljes csapórudas (tekerős) sorompót kiváltotta a vonat vezérelte fénysorompó. Ennek ellenére amíg laktak benne, mind az ott lakók mind a tulajdonos MÁV igyekezett gondot fordítani a fenntartására. Az utolsó lakó elhunytával azonban a fukcióját vesztett épület minden tekintetben fölöslegessé vált, ráadásul útban is volt a felújítás miatt így a beruházó és a kivitelező a bontás mellett döntöttek.
Szerencsére a MÁV és a múzeum szakemberei jó kapcsolatokat ápolnak egymással, így a tervezett bontás híre eljutott a Skanzenbe. Az első bejárást 2012-ben tartották és egyértelművé vált, hogy az épület mentésre érdemes. Ráadáusul remek helye is lenne a Skanzenben: az épület Kisújszálláson, az Alföld kapujában állt így autentikusan illeszthető a Skanzen Alföld tájegységének szélére ahol sorompós átjárója van a Skanzenvasútnak, tehát az épület fukcióját is megtarthatja. Magától értetődő volt tehát, hogy az 59/a jelű őrházat befogadja a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Ha ismét felépül, az őrházban nemcsak a sorompókezelői szolgálat kap helyet, de egy, a vasútról szóló tablós kiállítás mellett múzeumpedagógiai és egyéb rendezvények színhelye is lesz.
Az épületet a vasútvonal felújításához kapcsolódó munkák során 2012 novemberében bontották el a MÁV és a Skanzen munkatársainak felügyelete mellett. A bontást természetesen gondos felmérés előzte meg. Szentendrén az őrház hiteles külsővel, de némileg módosított, a múzeumi céloknak jobban megfelelő belső térrel épül fel ismét. A téglából épült, nyerstégla borítású épületet a vasút hosszú időre tervezte annak idején, ezt bizonyítja többek közt az, hogy az építkezés során kitűnő minőségű anyagokat használtak. A Skanzenbeli felépítéskor a tetőszerkezetben is csak néhány gerendát kell újakkal helyettesíteni. Az eredeti palatetőt kényszerből kell cseréppel helyettesíteni, ez ugyanis az érvényben lévő egészségügyi és tűzvédelmi előírások szerint nem rekonstruálható.
A Skanzenben 2009-ben építették fel a mezőhegyesi vasútállomás modern múzeumi fogadószinttel kibővített másolatát, azóta ez az épület a Skanzen főépülete, látogatóközpontja. Az épület egyben a 2,1 km hosszú Skanzenvasút, Európa leghosszabb normál nyomtávú múzeumvasútjának felvételi épülete is. (A Skanzenvasútról bővebben az Indóház magazin 2009 májusi számában olvashatnak.) Az eklektikus stílusban épült mezőhegyesi felvételi épület másolatának felépítésével a Skanzenben megkezdődött a közlekedéshez kapcsolódó épületek és az ipari műemlékek megőrzése is. Az épületet később a Felső-Tiszavidék tájegység bejáratánál található Nagykálló-Nyíradony vasútvonalról származó egyik utolsó megmaradt vasúti illemhely követte, így a kisújszállási 59/a őrház már a harmadik vasúti vonatkozású épület a Skanzenben, és a folyamat nem áll le: a következő épület a tervek szerint a nagyszentjánosi raktár lesz, amelyet egyik rövidebb oldalának megnyitásával a Skanzenvasút fűtőház-műhelyeként terveznek hasznosítani.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
