Légiforgalmi világadatok, „bátorító trend”

A legnagyobb reptérteljesítmények persze még elmaradnak a 2019-es csúcsoktól, ott sikerült a legjobban az év, ahol legerősebb a belföldi forgalom.

Összesítették a tavalyi adatokat, kialakult a hivatalos sorrend sorrend az ACI, a repülőterek nemzetközi szervezete jelentésében: ismét az atlantai Hartsfield-Jackson lett a világ legforgalmasabb repülőtere, már, ami az utasforgalmat illeti, mégpedig 75,7 millióval, ami 76 százalékkal magasabb, mint a tavalyi, még a járvány meghatározta teljesítmény. Következik egy másik óriás, Dallas Fort Worth – 62,5 millió, +58 százalék –, majd Denver, Chicago O’Hare, Los Angeles International, Charlotte és Orlando a sorrend, a 2020-as győztes Hangcsou – 40,3 millió utassal csak a nyolcadik, a két éve harmadik Csengdu a kilencedik, a tízes listát Las Vegas  zárja.

Amint látható tehát, a korábban százmilliós nagyságrendben utasokat fogadó és indító kínai repülőterek közül csak kettő fért az élmezőnybe. Az amerikai repülőterek dominanciájának egyértelmű oka, hogy a tavalyi évet még döntően határozta meg egy-egy ország belföldi légiközlekedése, amelyet nem fékezett annyira a pandémia okozta sokféle zárlat és megszorítás.

Jellemző, hogy egészen más az erőlista a nemzetközi vonalakon repülő utasok számát tekintve, itt egyértelműen Dubaj van az élen, megtartva korábbi első helyét ebben a kategóriában, majd a feltörekvő Isztambul következik, és csak ezután jönnek európai repterek, Amszterdam, Frankfurt, Párizs, majd Doha szerepel a sorban és csak ezután az egykori éllovas, London Heathrow.

A teljes globális utasszám mintegy négy és félmilliárd, ami noha 25 százalékos növekedés, még mindig csak a fele annak, ahányan 2019-ben repültek a világ járatain.

Az ACI vezérigazgatója, Luis Felipe de Oliveira, „bátorító trendként” értékelte a listákat, és főképp az idei év második felére jósolt további erős fellendülést, ha a kormányok folytatják a nyitás politikáját.

Még egy pillantás a légi áruszállítás erősorrendjére: az élen Hong kong, ami azért érdekes, mert viszont az elmúlt hetekben épp erről a repülőtérről cikkezett a nemzetközi repülősajtó, mint a mostani kínai zárlat legfőbb áldozatáról. A második Memphis, a FedEx központi reptere, majd jön Sanghaj, az alaszkai Anchorage, amelynek jelentősége az orosz légtérzárlat miatt idén nyilván még sokkal nagyobb lesz, majd jönnek főképp további ázsiai légikikötők, Incheon, Tajpej, Tokió, közbeékelődve Los Angeles, majd tizedikként Doha.

Tudjuk, hogy a járvány idején a légi teherszállítás kevésbé esett vissza, a 2021-es globális 124 millió tonna „csak” tizenöt százalékkal volt magasabb a 2020-asnál. Az első tíz reptér a teljes forgalom egynegyedét adja. A gépmozgások számát az ACI 69 millióra becsüli, ez a mutató teljes egészében az amerikai légikikötőké, Atlantával az élen.