Mindkét repülőtér, London-Heathrow (LHR) és a London-Stansted (STA) is rekordot állított fel, Heathrow-n csak októberben 7,2 millió légiutas fordult meg.
A mindenkori júniusi csúcsot megdöntve az év hatodik hónapjában több mint másfél millió utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ezzel az első félév teljes forgalma elérte a 7 millió 900 ezret, mintegy hét százalékkal túlszárnyalva a járvány előtti rekordév, 2019 első félévét.
A globális személyszállító vállalat, a Flix SE első ízben érte el a kétmilliárd eurós éves árbevételt. A tavalyi évre vonatkozó előzetes pénzügyi beszámoló az anyavállalat harminc százalékos árbevétel-növekedéséről szól.
A világjárvány előtti időszakhoz közelít a Budapest Airport: a repülőtéren tavaly 14,7 millió utas fordult meg, ami a Covid előtti utasforgalom 91 százalékának visszaépülését jelenti. A légijavak mennyisége pedig soha nem látott rekordot döntött, a BUD Cargo City több mint 200 ezer tonna árut kezelt.
A tavalyi év után ismét rekordközeli utasforgalom volt a MÁV-Start balatoni járatain, amelyeken – az előszezontól, május közepétől a főszezon végéig – 2,3 millió menetjegyes utazás volt.
A négy év alatt megvalósított repülőtéri beruházások értéke ennyi.
Tavaly 8,5 millió utast szállított a romániai járatain a fapados, többet mint a koronavírus-járvány előtti időszakban.
A polgári repülőterekről a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis közölt adatokat.
A legnagyobb reptérteljesítmények persze még elmaradnak a 2019-es csúcsoktól, ott sikerült a legjobban az év, ahol legerősebb a belföldi forgalom.
A légiközlekedés fő ereje a belföldi forgalom a nagyobb országokban. Kína volt a forrása a járványnak, de Kína védekezett legintenzívebben a külföldiek beutazása ellen.
Az utasforgalom csökkenése kevésbé radikális Európa sok országához képest, a magyarázat: a belföldi teljesítmény.
