Jól áll a BUD, visszaépül az utasforgalom
A világjárvány előtti időszakhoz közelít a Budapest Airport: a repülőtéren tavaly 14,7 millió utas fordult meg, ami a Covid előtti utasforgalom 91 százalékának visszaépülését jelenti. A légijavak mennyisége pedig soha nem látott rekordot döntött, a BUD Cargo City több mint 200 ezer tonna árut kezelt.
Az elmúlt négy évben a budapesti repülőtér történetének legnagyobb kihívásaival szembesült; a világjárvány, a nemzetközi konfliktusok és a nehéz gazdasági helyzet ellenére azonban 2023 minden szempontból sikeres év volt a repülőtér-üzemeltető szempontjából. Tavalyi a Covid szinte minden „tünetét” sikerült megszüntetni a repülőtér működésében, ami többek között az utasszámokban is tükröződik. Az utasforgalom márciustól, vagyis tíz hónapon át minden hónapban meghaladta az egymillió főt, így a budapesti légikikötő az év végére 14 701 080 utast regisztrálhatott, idén pedig a járvány előtti rekordévben mért utasszám teljes visszaépülését prognosztizálja.
Budapestről tavaly 39 légitársaság 131 közvetlen járata volt elérhető, köztük négy kínai város, Peking, Sanghaj, Ningbo és Csungking; ennek köszönhetően az üzleti céllal utazók köre növekedésnek indult, ugyanakkor a forgalom jelentős részét továbbra is a szabadidős céllal utazók teszik ki. A múlt évben összességében mintegy harminc százalékkal nőtt a nem-schengeni és 15 százalékkal a schengeni utasok száma. A legnépszerűbb úti célok tavaly London és Isztambul voltak. A társaság járatfejlesztési csapata folyamatosan dolgozik az újabb légi összeköttetések megteremtésén – a fő célok között szerepel dél-kínai és indiai kapcsolatok létesítése, továbbá az észak-amerikai járatok újraindítása.
A légiáru mennyisége az év végére átlépte a korábbi álomhatárt; a regisztrált 201 306 tonna 2022-höz képest 3,8, 2019-hez képest pedig 48,5 százalékos emelkedést jelent. Ez a dinamikus fejlődés nemzetközi szinten is kiemelkedő eredmény; a járvány előtti évhez viszonyított kishíján ötven százalékos növekedés pedig kifejezetten kiugrónak számít. Ezzel a Budapest Airport és a BUD Cargo City tovább tudta erősíteni régióbeli elosztóközpont szerepét, úgy, hogy közben az áruszállító járatok száma az elmúlt 11 évben nem nőtt. Az eredmény hátterében Magyarország stratégiai elhelyezkedése, a budapesti repülőtér kivételes cargo infrastruktúrája és a cargo közösség munkája mellett a folyamatosan bővülő integrátor forgalom, a dedikált cargo járatok, a tavaly visszatérő közvetlen kínai utasjáratok alsófedélzetén szállított áru, valamint a Kínából érkező e-kereskedelmi áruk növekedése áll.
A légikikötőt tizedik alkalommal is elnyerte a „Kelet-Európa legjobb repülőtere” díjat. A szakma is elismerte a fejlődést a repülőtér minőségének négycsillagosra emelésével. Az utasélmény magas minőségét visszaigazolja, hogy a nemzetközi utaselégedettségi felméréseken tavaly minden negyedévben kimagasló eredményt ért el a légikikötő: az utasok általános elégedettségi szintje folyamatosan ötös skálán a négy pontot meghaladó értéken állt. A vizsgált húsz repülőtér közül 2019-hez képest csak három légikikötő tudott az utasszolgáltatások minőségén javítani – a budapesti is ezek közé tartozik, ahol az általános elégedettség tizenegy százalékponttal emelkedett, amely a legmagasabb arányt jelenti a vizsgált repülőterek esetében.
A Budapest Airport által az elmúlt négy évben megvalósított fejlesztések mértéke tavaly meghaladta a 100 milliárd forintot – 2023-ban az utasok olyan új fejlesztésekkel találkozhattak, mint például az önkiszolgáló poggyászfeladó rendszer bővítése, hangszigetelt fülkék kihelyezése a terminálokon és a 2B Terminálon megnyílt új kilátó- és dohányzóterasz. A családbarát szolgáltatások új játszóterekkel egészültek ki, a biztonsági ellenőrzést pedig a már a honlapon is elérhető várakozás-kijelző rendszer teszi még gördülékenyebbé. 520 négyzetméterrel és két új poggyászszalaggal bővült a 2A oldali poggyászkiadó kapacitása, megnyílt az 586 parkolóhelyes és a turistabuszok nyolc férőhelyesTerminál Parkolója, továbbá megkezdődött az új repülőtéri szálloda építése is.
A színfalak mögött is zajlottak a munkálatok; 16 millió euró értékben újult meg több gurulóút, illetve a forgalmi előtér aszfalt- és betonburkolata. A BUD Cargo City bővítésének első üteme a tervek szerint befejeződött. A mintegy 30 millió eurós beruházásból két új repülőgép állóhelyet építettek, így ma már egyszerre négy cargo repülőgép egyidejűleg történő kiszolgálása is megvalósulhat, az árukezelő komplexum raktár- és irodakapacitása pedig 6500 négyzetméterrel bővült.
A Budapest Airport mind a fejlesztések, mind a napi működés során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, és továbbra is maximálisan elkötelezett amellett, hogy a vállalt céldátumnál 15 évvel korábban, legkésőbb 2035-re elérje a nettó zéró kibocsátást. A 2023-ban elvégzett ESG audit szerint a repülőtér-üzemeltető alacsony kockázati besorolást ért el, ami alátámasztja, hogy a társaság befektetési döntései során kiemelt figyelmet fordít a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok szerinti működésre. A repülőtér-üzemeltető 2023 végén beadta a Repülőtéri Karbon Akkreditáció (Airport Carbon Accreditation) 4+ átmenet szintre való jelentkezését, a legmagasabb, 5. szintű minősítés elérése pedig 2035-re várható. A világjárványból történő kilábalás során óriási előnyt jelentett, hogy a BUD-csoport a korlátozások feloldásával egyidőben szinte azonnal újra fel tudta tölteni az üres pozíciókat – részben a járvány idejére más munkakörbe átszervezett kollégák visszaemelésével, részben pedig új munkatársak toborzásával – és így a 2023-as évet több mint 1600 munkavállalóval zárta, ami kétszáz fővel több, mint a COVID előtt.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!