Megszűnt buszgyárak nyomában: Marta
Az amerikai Westinghouse cég francia leányvállalata jó kapcsolatot ápolt az Arad–Csanádi Egyesült Vasutakkal. A kezdetben csak mozdonyok, vasúti kocsik és generátorok vásárlásáról szóló megállapodások után a franciák jelezték, hogy szívesen létesítenének autógyárat a városban. Arad városa egy 16 holdas területet bocsátott rendelkezésükre, az indulást pedig adókedvezményekkel is segítette.
Az 1909-ben megalakult Magyar Automobil Rt. kezdetben személyautó-, teherautó- és autóbuszalvázakat, valamint stabilmotorokat gyártott. A kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott, amikor kiderült, hogy a várva várt megrendelések elmaradtak, így alig két év alatt a cég veszteséges lett. A megmentő a Magyar Ruggyantaárugyár lett, amely nemcsak az adósságokat vállalta át, hanem határozott elképzelése volt a fejlesztések további irányáról.
A Magyar Automobil Részvénytársaság Arad – Marta – néven futó vállalat 1912-től kezdve sikeresen indult a nagy állami tendereken. A Kereskedelmi Minisztérium a postán keresztül elkezdte szervezni a vidéki autóbusz-közlekedést, ehhez összesen 175 buszt vásárolt a cégtől. A főváros taxibeszerzésre készült, ahol szintén jól szerepelt a Marta, két év alatt összesen 200 kocsit gyártottak Aradon. A háborús készülődés jegyében a Hadügyminisztérium szubvenciós teherautó–programot indított: aki katonai céloknak is megfelelő teherautót vásárolt, visszakapta az államtól a vételár egy részét, cserébe időnként az állam rendelkezésére kellett bocsátania a teherautót. A kezdetben igen sikeres programot az első világháború kitörése akasztotta meg.
A szubvenciós programban vásárolt kocsikat az állam hamar magához rendelte, a tulajdonosok ekkor döbbentek rá: nem biztos, hogy jó üzletet csináltak ezekkel a teherautókkal. A háború elhúzódása miatt további teherautókra volt szükség, ezeket a Marta már a hadsereg számára szállította. Hamarosan repülőgépmotorokat is gyártani kezdett a cég.
A fővárosban 1915 márciusában két kocsival megindult a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, amihez augusztusban két buszt vásároltak Aradról. A harmincegy férőhelyes emeletes kocsik az XX 3 és 4 rendszámot kapták.
Időközben a gyárat átvette a Mercedes, és komoly műszaki fejlesztésekbe kezdtek. A gyár kapacitásait a háború végéig továbbra is a teherautók és a repülőgépmotorok gyártása kötötte le. A háború után román fennhatóság alá került céget összevonták a másik nagy aradi céggel, a Weitzer János Gép-, Waggongyár és Vasöntöde Rt.-vel, így alakult meg az „ASTRA” vagon- és motorgyár. A cég ma is működik, elsősorban vagonokat és jármű-elektronikát gyártanak, de Aradon végezték a román vasút Siemens Desiróinak végszerelését is.
