Messzer a Balatonban, valószínűleg magyar alakulat magyar gyártású gépe

A szolnoki RepTár új kincsei a felhozott darabok, a gép nagy része még iszap alatt. A pilóta elhagyta a lelőtt 109-est? Légiharcok a térségben 1944 nyarától.

2020 szeptemberében, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis katonái egy repülőgéproncsot találtak a Balatonban. A kiemelt roncsdarabok alapján a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy egy Bf-109 típusú repülőgép lezuhanási vagy kényszerleszállási helyét találták meg. A feltárás során felszínre hozott légcsavartoll, légcsavarkúp, a motorburkolat darabja, valamint további alkatrészek és a búvárfelszerelések először, a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban tekinthetőek meg, előreláthatólag 2021. szeptember 30-áig, hangzik a múzeum közleménye a keddi sajtótájékoztatóról.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott anyag szerint az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár búvárai a Jackall Cave 2020 gyakorlat keretében hajtottak végre kiképzési merüléseket. Magó Károly zászlós, hadtörténész információgyűjtése alapján, Virágos-Kis Sándor őrnagy merülésvezető irányításával, négy kiképzési napon hajtottak végre felderítő merüléseket a roncshoz. További merülések, detektoros és szonár felmérések szükségesek a lelőhely teljes feltérképezéséhez, amely a roncsdarabok szakszerű kiemeléséhez elengedhetetlenül fontosak.

A rendelkezésre álló idő alatt csak a roncs egy részét sikerült megtisztítani. Eddig annyit lehetett megállapítani, hogy a motor viszonylag ép állapotban van, továbbá nagyobb méretű szerkezeti elemek is vannak a mederben, ezért felbecsülhetetlen értéke van a megtalált roncsnak.

A Bf-109 típus kiemelt szerepet játszott a Magyar Királyi Honvéd Légierő harcaiban a második világháború során. Sok magyar pilóta harcolt ilyen repülőgéppel a szövetségesek ellen, köztük a legeredményesebb magyar vadászpilóta, Szentgyörgyi Dezső zászlós is. Tobak Tibor könyveiben olvashatunk részletes beszámolót a harcokról, a háború mindennapjairól, valamint a pilóták és szerelők által kedvelt vadászrepülőgépről, becenevén a „Messzer”-ről. Ez a vadászrepülőgép jelentős technikatörténeti emlék is, mivel a győri Magyar Waggon és Gépgyár licencben gyártotta a Me 109G típusváltozatait.

A felszínre hozott alkatrészek közül a motorburkolat darabján lévő adattáblán a „jau” gyártó beütő látható, amely szerint a burkolatot a Neue Kühler- u. Flugzeugteile- Fabriken Kurt Hordermann Zweigwerk repülőgép alkatrész gyár készítette. A gépágyú burkolatán magyar nyelvű stencil felirat töredéke olvasható, ami annak a bizonyítéka, hogy ezt az alkatrészt Magyarországon gyártották a Magyar Waggon és Gépgyárban a Magyar Királyi Honvéd Légierő megrendelésre. A győri gyár is kapott német alkatrészeket, ezért valószínűsíthető, hogy magyar gyártású és magyar használatban lévő gép darabjai nyugszanak a mederben. További alkatrészek kiemelésére van szükség a teljes bizonyosságú azonosításhoz.

A levéltári kutatások jelenlegi állása szerint a Magyar Királyi Honvéd Légierő és a Luftwaffe Balaton helyszínnel legalább tizenkét Me 109-es veszteséget jelentett, és ezek közül mindössze két Messerschmitt (pontos típusjelzés nélkül) roncsot emeltek ki a mederből 1952-ben. Jelenleg nem állapítható meg, hogy a jelentett veszteségek közül pontosan melyik gép darabjai kerültek elő, írja a közlemény.

Szerkesztőségünk megkérdezte a II. világháborús agyar katonai repülés egyik legavatottabb ismerőjét: Punka György repüléstörténész elmondta, szerinte is szinte teljesen biztos, hogy magyar gyártású és magyar alakulatnál használt vadászgépről van szó. Feltevése szerint 1944 nyarán kerülhetett a tóba, annál korábban semmiképp sem, mivel csak ebben az időszakban kezdődtek el a légiharcok ebben a térségben, később viszont a gépen talált azonosító jelzést már ritkán alkalmazták.

A megtalált póttartály darab arra utal, hogy a légiharcban a pilótának vagy nem volt ideje leoldania azt, vagy valamilyen műszaki ok miatt nem volt képes rá. Punka György úgy véli, hogy a pilóta a becsapódás előtt elhagyhatta a gépet, bár erről akkor lehet meggyőződni, ha előkerül a kabin is, mindenesetre a magyar alakulatokról meglévő adatokban nem szerepel olyan pilóta, aki a Balatonban lelte volna a halálát.

A sajtóértekezleten természetesen nem hangzott el a leghalványabb utalás sem, hogy a roncsot a Balaton mely részén találták meg, ennek jó oka, hogy a leleteket megvédjők a keresetlen amatőr „kutatóktól“.

A múzeumban egyébként néhány hónapon át látható volt egy „igazi“ Messzer, ráadásul egy ideig a nagy ellenfelek egyike, egy Spitfire társaságában, a krakkói repülőmúzeum gyűjteményéből.