MH17-es járat: egy éve lőtték le, vádlottak sem lesznek?

A Malaysia Airlines MH17-es járata pusztulásának évfordulóján az európai, amerikai és ausztrál sajtó egyértelműen Moszkva felé mutat: a Boeing 777-es utasszállítót az Oroszország által támogatott ukrajnai szakadárok lőtték le, vagy egyes korábban bemutatott részletek szerint magának az orosz fegyveres erőknek egy a szakadárok által ellenőrzött területre „belátogató” orosz rakétaütege.

A CNN néhány kiszivárgott adatot nyilvánosságra hozott a tragédiát vizsgáló, hollandok vezette nemzetközi testület jelentés-tervezetéből. A tények sok újat nem hoznak képbe: a gép lezuhanását az eddigi megállapításoknak megfelelően egy Buk légelhárító rakéta okozta. Azt már az első előzetes jelentésben tisztázták a roncsok vizsgálata alapján, hogy a rakéta robbanófejének repeszei a törzs elülső részén, a pilótafülkénél és mögötte hatoltak be a gép testébe, ami eléggé evidensen zárja ki, hogy egy hátulról érkező (Moszkva szerint egy ukrán harcigép által kilőtt) levegő–levegő rakéta okozta volna a gép pusztulását, ez ugyanis valamelyik hajtóműbe csapódott volna, illetve a hajtóműveknél lépett volna működésbe a hőkövető rakéta közelségi gyújtója.

Az viszont a légitársaságot terheli, hogy a Malaysia Airlines nem vette figyelembe a korábban kiadott figyelmeztetéseket, miközben voltak államok, amelyek légitársaságai már elkerülték a konfliktuszónát. A holland repülésbiztonsági hatóság által vezetett vizsgálók ezért sokat foglalkoznak jelentésükben a döntéshozó mechanizmussal is, amely meghatározta a repülési útvonalat, és az előzetes megállapítások szerint a társaság nem rendelkezett a más cégekhez hasonló erős biztonsági rendszerrel, amely jelezte volna a veszélyt és letiltotta volna a repülést Kelet-Ukrajna fölött.

A Time cikke elsősorban azzal foglalkozik, hogyan akadályozza Oroszország a párhuzamosan futó bűnügyi vizsgálatot, amelynek meglennének a célszemélyei, azok az ukrajnai orosz szeparatista parancsnokok, vezetők, akik kiadhatták vagy jóváhagyhatták a tűzparancsot. Mint akkor beszámoltunk róla, a tragédia másnapján már nyilvánosságra került egy lehallgatott telefonbeszélgetés, amely során egy orosz fegyveres csoport, a Doni Kozákok parancsnokát, aki a kérdéses területet embereivel ellenőrizte, egyik alárendeltje tájékoztatja arról, hogy véletlenül egy polgári utasszállítót lőttek le. A parancsnok azzal ütötte el a dolgot, hogy ahol háború van, ott nem szabadna repülni ilyen gépeknek. Az illetővel – a neve Nyikolaj Kozicin – ősszel készült egy interjú, amikor azt kérdezték tőle, mi okozta a malajziai gép lezuhanását, mosolyogva közölte, hogy: „egy rakéta”, majd arra a kérdésre, hogy ki lőtte ki a rakétát, azzal válaszolt, hogy: „no comment”. Kozicin az interjú után elhagyta Kelet-Ukrajnát és azóta nem mozdul ki Oroszországból.

Az évfordulón ausztrál közvetítéssel nyilvánosságra került egy a lezuhanás helyszínén nem sokkal a becsapódás után készült felvétel, amelyen gyakorlóruhás emberek, némelyik a szakadárok jelzésével, a még füstölgő roncsok között kutatnak, kiborítanak hátizsákokat, a holttesteket nézik, és döbbenten értesítik ők is a maguk feljebbvalóját arról, hogy ez egy polgári utasszállító. Közben elhangzik az is, hogy mivel keverhették össze a Malaysia járatát: valójában azt hitték, hogy egy An-26-ost lőttek le, amely helikopter-részegységeket, rotorokat szállított volna. Az is elhangzott, hogy öt ember kiugrott a gépből, de teljesen nyilvánvaló, hogy az MH17-es járat fedélzetét senki nem hagyhatta el ejtőernyővel. Tehát lehet, hogy közel egy időben két gépet lőttek le a szeparatisták? És az egyik valóban katonai szállítógép lett volna? A felvételnek most már csak egy rövid változata érhető el a neten.

A BBC már tavaly ősszel nyilvánosságra hozott felvételeket egy Buk-egységről, amely a szeparatisták által ellenőrzött területen mozgott, és az MH17-es járat pusztulása után nem sokkal már Oroszország felé igyekezett, kifelé a konfliktuszónából. Feltételezések szerint a felvételeken is látható mód az egység csak maga a rakéta szállítására és kilövésére szolgáló jármű volt, nem volt vele az a radarberendezés, amelynek segítségével a rakéta indítása előtt azonosíthatták volna a célpontot, illetve az ellenség-barát felismerő rendszerrel legalább nagy vonalakban tisztázhatták volna a hovatartozását. A rakéta azonban e berendezés nélkül is indítható volt, mondják a szakértők.

Malajzia nemrég azt kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy a világszervezet állítson fel nemzetközi bíróságot, amelynek az alapokmány értelmében jogában áll tanúkat kihallgatni, és bárhol a világon letartóztatni a gyanúsítottakat. Oroszország a BT állandó tagjaként megvétózta a határozatot. A gép pusztulásának évfordulóján a holland miniszterelnök telefonon tárgyalt Putyinnal, az elnöki hivatal közleménye szerint az orosz államfő kijelentette: nem érné el a kívánt célt, úgymond „kontraproduktív” lenne a nemzetközi bíróság felállítása az ügyben.

Holland vizsgálók eddig is próbálkoztak adatokat gyűjteni a katasztrófa helyszínén, minimális sikerrel, mert a területet ellenőrző szakadárok gyakorlatilag megakadályozták, hogy beszéljenek bárkivel, akinek akár az események tanújaként köze volt a járat pusztulásához. Azok egyike, akik lehetséges gyanúsítottjai lennének az eljárásnak, egy orosz biztonsági tiszt, Igor Girkin, aki ellen tizennyolc áldozat családtagjai polgári peres eljárást indítottak egy chicagói törvényszéken. A beadvány szerint Girkin adott parancsot vagy támogatta illetve biztatta az elkövetőket az akció végrehajtására, és ezért 900 millió dollár kártérítést követelnek. Girkin Moszkvában él, a Times szerint sűrűn ad interjúkat, és azzal a viccel üti el a gép lelövésének és perbe fogásának kérdését, hogy ő már tulajdonképp szinte milliárdosnak tekinthető, ha ilyen összeggel tartozik.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!