Miért törli a Wizz a Debrecen-Dortmund járatot?

A debreceni repülőteret üzemeltető Xanga cégcsoport és a város hosszú távon azt szeretné, hogy a reptér vasúti, közúti és légi szállítási intermodális központtá bővüljön. A fejlesztésekről Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója a Debrecen Televízió Esti Közelkép című műsorában beszélt, az interjú összefoglalója a Dehir.hu városi oldalon olvasható. Szóba került természetesen a repülőtér utasforgalma és az is, hogy szeptemberben törli a Debrecen-Dortmund-járatát a Wizz Air.

A Wizz Airnél a portál kérdésére azzal indokolták a döntést, hogy a Debrecen és Dortmund között közlekedő gépek nem repültek olyan magas kihasználtsággal, mint ahogyan azt előzetesen várták a légitársaságnál. Herdon István azonban azt mondja, információik szerint nem az utasok számával volt a baj, hanem azért szüntette meg a Wizz Air a járatot, mert nincs elég kapacitása. Új járatokat indítottak és indítanak Budapestről, s azoknak a járatoknak a kiszolgálásához kellenek a repülőgépek.

A Xanga cégcsoport vezérigazgatója elmondta, a repülőtér utasforgalmával elégedett, hiszen amikor átvették az üzemeltetést, évi százezer utast vizionált, ami idén biztosan meg is lesz, a repülőtér működtetése azonban még mindig veszteséges, évi 240 millió forint a mínusz.

„A forgalomhoz kapcsolódó bevétellel nem vagyok elégedett, hiszen jelentős beruházásokat kellett végrehajtanunk. Most is folyamatosan kell az utasforgalomhoz kapcsolódóan valamit elvégeznünk. A repülőtér most fel van fegyverezve minden olyan eszközzel, ami például a téli működéshez kell. Ehhez képest sokkal jelentősebb forgalmat tudnánk lebonyolítani” – mondta el Herdon István.

A cégvezető hozzátette, hogy a jogszabályok által előírt technikai és személyi feltételek megteremtése többe kerül, mint ami bevételt el tudnak érni. A technikai színvonalat a jogszabályok miatt nem lehet csökkenteni, azaz az utasforgalmat kellene növelni a repülőtéren az eredményesebb működés érdekében. Herdon István elmondta, várják a légügyi törvény őszi módosítását, s abban bíznak, ebből valamilyen „költségcsökkentő dolog sülhet ki.”

Az utasforgalmat nyilvánvalóan új járatok elindításával lehetne elérni, ez azonban rendkívül költséges folyamat.

„Dolgozunk azon, hogy további desztinációk legyenek. Az a baj, hogy egy-egy új desztináció feltárása és a piacra bevezetése olyan költségekkel jár, ami túllép mindenen. Túllép az önkormányzat lehetőségein, s további befektetőket toborozva is nagyon jelentős, százmilliókban, milliárd forintban mérhető költség” – magyarázta a cégvezető.

A Xanga vezetője csalódottságának is hangot adott. A statisztikai adatok alapján az látszik, egyelőre nincs túl nagy hatása a Wizz Air-járatoknak a megye turizmusára. „A helyi turisztikai résztvevőknek is sokkal aktívabbnak kell lenniük, ne várják a varsói járatot, hanem ha londoni járatunk van, akkor tessék Londonból hozni a turistát, vagy ha eindhoveni járatunk van, a hollandokat kell idecsalni. Velük kell megtölteni a várost, a szállodákat. Ez egyelőre nem sikerült” – hangoztatta.

Herdon István ugyanakkor bízik abban, hogy a régió fejlődésével fellendülhet a repülőtér forgalma. „A régiónak és a városnak kell fejlődnie, ebben mi hiszünk, ezért fektettünk a reptérbe. Öt éven belül épülnie kell 30-40 gyárnak a régióban, a munkanélküliségnek le kell mennie 10 százalék alá. Ha ezek a számok bejönnek, akkor lesz olyan kapacitás a régióban, ami utasokat és árut generál, igényli a repülőteret” – mondta a Xanga csoport vezetője.