MiG-31-katasztrófa: meghalt a pilóta és a fegyveroperátor

Lezuhant egy MiG-31 típusú elfogó vadászrepülőgép Oroszországban, az Urál térségében, a Permi területen, lakott területtől 11 kilométerre, friss információk szerint pontosan négy perccel a felszállás után. A katasztrófában mind a pilóta, mind a fegyverzetkezelő életét vesztette.

A Ria Novosztyi hírügynökség információi szerint a gép felrobbant. Az Interfax szerint viszont nem volt robbanás, a gép a meredek felszállás után egyszerűen lezuhant és a földbe csapódott. Újabb hírek szerint a gép akkor vágódott át, amikor a pilótája megpróbált kényszerleszállást végrehajtani egy szántóföldön, ez mindenképp technikai hibára, a tolóerő megszűnésére utal, egyben magyarázat is arra, miért nem katapultált a személyzet.

Ugyanakkor egyes jelentések szerint a gép "bonyolult időjárás" közepette szállt fel a bázisáról. A MiG-31-essel rutinszerű kiképzési feladatokat hajtottak volna végre a pilóták, rakéták, bombák nem voltak a repülőgépen.

Az illetékesek szerint műszaki hiba okozhatta a gép vesztét. Az orosz hírügynökség emlékeztet arra, hogy tavaly ugyanebben a térségben ugyancsak lezuhant egy MiG-31-es, igaz, akkor mindkét pilótának sikerült katapultálnia. A MiG-31-esek repüléseit leállították mindaddig, amíg az elrendelt vizsgálat meg nem állapítja a katasztrófa okát.

A Mig-31-est (NATO-kódneve: Foxhaund) a Mig-25-ös (Foxbat) bázisán fejlesztették, amely a maga korában a leggyorsabb elfogóvadász volt, igaz, nagyon korlátozott hatótávolsággal és nem túl erős manőverezési képességekkel. A 31-esen a pilóta mögött kabint alakítottak ki a fegyverzetkezelőnek is. Míg a 25-ös nagyrészt rozsdamentes acélból készült, a 31-es szerkezetét felerészben titánnal és könnyűfém-ötvözetekkel építették, maximális felszállósúlya így is 46 tonna(!). Javarészt ugyanakkor megtartotta az eredeti típus gyorsaságát, nagy magaságban a hangsebesség 2,8-szorosával képes repülni.

A nyolcvanas években állt csapatszolgálatba, de kis sebességnél földközelben nehezen vezethetőnek bizonyult, csak 2000-ig 12 példánya és személyzete veszett oda, föképp leszálláskor történt katasztrófákban.

A MiG-31-es a nagy magasságban behatoló nehézbombázók és földközelben repülő cirkálórakéták ellen is bevethető, igen fejlett az avionikája és nagyteljesítményű a radarja. Az utolsó legyártott sorozat alkalmas légiutántöltésre is. Egyik korai változata Je-266 néven 37650 méteres magassági világrekordot ért el.

A Szovjetunió széthullása után a típus példányainak jelentős része alkatrészhiány miatt a földre kényszerült, de a mostani szerencsésebb gazdasági viszonyok közepette az eredetileg legyártott gépek háromnegyede ismét repül. Oroszországon és Kazahsztánon kívül nem alkalmazza más ország légiereje.