Milyen állapotban vannak az ukrán kikötők harminc hónappal az orosz invázió megindulása után?

Röviden: rossz. Bővebben: nagyon rossz, az agresszió pusztító hatással volt a tengeri kereskedelemre és a kikötői műveletekre.

Ukrajna tengeri kereskedelme a háborúban szinte teljesen ellehetetlenült, és elvesztette regionális versenyképességét. A nagyobb fekete-tengeri kikötők – elsősorban Odesszáról, Csornomorszkról és Pivdennyijről van szó –  fém- és ipari termék exportja gyakorlatilag leállt, míg a gabonaforgalmak a töredékükre estek vissza. Ukrajna 2021-ben még mintegy 50 millió tonna gabonát exportált, és ezeknek a szállítmányoknak a többsége az említett, olykor blokád alá vett, infrastruktúrájukban is sérült fekete-tengeri kikötőkön haladt át. A korábbi heti átlagosan hatvan hajókikötés 2022 derekára majdnem a nullára csökkent.

Korábban az ukrán kikötők erős kapcsolatokat építettek ki európai és mediterrán csomópontokkal. Általános teljesítményük regionálisan versenyképesnek bizonyult, bár a 2014 után az Oroszországgal fennálló politikai feszültségek a forgalmak csökkenését okozták. A Krím 2014-es annektálása után például tizennégy százalékkal csökkent a konténerforgalom.

Az alternatív, kisebb kikötőkre való támaszkodás csak részleges megoldást jelentett, Reni és Izmajil ugyanis nem ellensúlyozhatja a nagyobb kikötők kapacitáskiesését. Ugyanakkor a romániai és bulgáriai kikötőkben bizonyos áruféleségek átirányítása következtében megnövekedett a forgalom.

A grafikonon látottakból leszűrhető, hogy Csornomorszkban 2021, illetve 2024 második és harmadik negyedéve között 67,3 százalékkal csökkentek a forgalmak. Odesszában (képünkön) még ennél is jelentősebb volt a visszaesés: az említett időszakban 93,6 százalékot ért el a kikötői forgalmak megcsappanása – azóta stagnálás, illetve némi emelkedés tapasztalható.