Ryanair tárgyalási módszer: fenyegetés, szankciók

A Scotwork Magyarország tárgyalás-tanácsadó cég szakemberei is elemezték a Ryanair múlt heti sajtótájékoztatóját, amelyen a légitársaság bejelentette: január 10-től negyven százalékkal leépíti budapesti bázisát, öt helyett csak három gépet állomásoztat Ferihegyen.

A Scotwork a maga elemzéséről közleményt juttatott el az iho/repülésnek, amelyben Tollas Attila vezető tanácsadó először a történelmi hátteret vázolta. A Ryanair sokadik magyarországi nekifutása 2012 elején, a Malév csődjével egy időben kezdődött. Akkor Michael O'Leary, a diszkont légitársaság vezérigazgatója azzal indított, hogy megkezdődtek a tárgyalások a Budapest Airporttal, miközben Hardy Mihály, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója azt válaszolta, hogy még nem kereste meg őket tárgyalási szándékkal a légitársaság. Ezt követően Michael O'Leary jelentős kedvezményekről beszélt a reptér részéről, Hardy Mihály válaszában, akkor úgy fogalmazott a kedvezmények mértéke mindenki számára ugyanaz és stratégiai okokból nem tesznek kivételt egyetlen légitársasággal sem.

A Ryanair kommunikációja hasonlóan zajlik a világ minden részén – folytatódik az elemzés.  Fenyegetéssel és szankciókkal strukturálja a tárgyalófeleit még mielőtt a tárgyalás megkezdődne. Ebbe a sorba teljes mértékben beleillik, hogy 40 százalékos járatritkítással fenyegeti a Budapest Airportot, amennyiben az megemeli az árait. 10 útvonal szűnik meg, 20-at pedig ritkítanak, így 1,2 millióra csökken az utasok száma, ami 800 ezerrel kevesebb utast jelent. A Ryanair számításai szerint a repülőtér 800 dolgozót kényszerül majd emiatt elbocsátani.

A megszűnő és gyérülő útvonalak olyan desztinációk, amelyek forgalma a téli időszakban eddig minden évben csökkent – állítja a Scotwork elemzése. A légitársaság a bejelentéssel és a várható intézkedésével tulajdonképpen csak egy megelőző lépést tesz, arra az esetre, ha nem tudja teljesíteni vállalását, és jól használja ki az erre kínálkozó tárgyalási alkalmat. Erre utal Michael O'Leary vezérigazgató nyilatkozata, hogy amennyiben csökkentik a reptéri árakat, az intézkedésük csak átmeneti lesz. Olyan feltételt támaszt a Budapest Airport felé, ami nem reptéri, hanem magyar hatósági döntés. Kínos lehet egy pozitív végkimenetel a Budapest Airport számára, mert egy árcsökkentéssel és így az egyedi díjakkal olyan súlyos precedenst teremtenének, ami a reptér teljes szerződésállományára kihathat és a jövőben is meghatározná a tárgyalásaik menetét. Amennyiben egy ügyes átfogalmazással mégis kedvező döntés születik a Ryanair számára, a légitársaság vezérigazgatója szerint akkor sem fogják azonnal visszaállítani a járatszámot. Az „átmeneti” időszak pedig várhatóan pont addig fog tartani, amíg a most kieső célállomások vissza nem nyerik vonzerejüket a téli időszakból.

A Ryanair a múltban is csak addig maradt az országban, amíg a feltételek elfogadhatóak voltak a számára és az érdekei ezt kívánták. Valószínűsíthető, hogy ez a jövőben sem fog sokat változni. Jelenleg pedig nem arról szóltak Michael O'Leary nyilatkozatai, hogy mikor fogja beszüntetni hazai működését – hangzik Tollas Attila­ elemzése.

Papp Zoltán, a cég ügyvezető igazgatója ugyanakkor a Budapest Airport szerepét is boncolgatja. „Rendszeresen utazóként az a gondolat foglalkoztat, hogy mi lesz az elcsúfított reptérrel? A bádogkordonnal és a sörsátrakkal (ezek használatával a fapados társaság kb. 100 forintot spórol utasonként)? Felvetődik a kérdés, hogy mit ígért a Ryanair ezekért cserébe? Esetleg azt, hogy nem megy el, vagy biztosít bizonyos utasszámot. A légitársaság mostani viselkedése érdekes tárgyalási problémára irányítja rá a figyelmet. Vajon mit csináljunk, ha nyomás alatt vagyunk? Az örök dilemma, hogy engedjünk-e a nyomásnak, vagy tartsunk ki az elveink és a hosszú távú terveink mellett? Fontos szempont ebben az esetben a már meglévő befektetéseink védelme és az ezekért adott engedmények nagysága, tudni kell hol az a határ, amiből már nem engedhetünk.”

Nagyon remélem a reptérnek sikerül jó döntést hozni – folytatja az ügyvezető. „Nincsenek könnyű helyzetben. A Malév leállása óriási kiesést okozott, mind az innen induló, mind az átszálló utasok számában és a bevételben. A fapados társaságok legalább az innen induló utasokat tudták volna pótolni. A kérdés persze az milyen áron? Sajnos, mind a légitársaságok, mind a repülőtér részéről, születtek olyan elkapkodott döntések, melyek negatívan érintették az utasokat. Remélem a közeljövőben sikerül jó döntéseket hozni a feleknek és növekedni fog a Budapestről induló járatok száma” – hangzik Papp Zoltán, a Scotwork Magyarország ügyvezetőjének elemzése.