Százéves Szingapúr repülőtörténelme

Daka Olga   ·   2011.10.30. 18:30
Boeing_747-400,_SIN_cim

A teljesség igénye nélkül szemeztem repülőtörténetük száz évéből, nagyjából 20 éves periódusokra bontották az események sorrendjét:

1911–1930

1911: Az első felszállás a szingapúri versenypályáról (mai nevén Farrer park) március 16-án. E napon született meg a repülés Szingapúrban. A British Bristol Boxkite pilótája M. Joseph Cristiaens volt.

1919: Az első tengeren túlról jött repülőgép leszállt a szingapúri versenypályán. Ross Smith kapitány szakította itt meg útját Angliából Ausztráliába tartva. A legénység újságíróknak azt nyilatkozta, hogy bár ez volt a legkisebb kitérő reptér, mégis ezt tervezték be közbülső leszállásra. Ez már előrevetítette Szingapúr szerepét a „kenguru-útvonalon”.

1924: Április 20-án leszállt az első Royal Air Force repülőgép. G. E. Livock repülőhadnagy vezette, aki azért jött, hogy Seletar, valamint Észak-Szingapúr lápjai és erdői fölött légi megfigyelést végezzen. (Három évvel később feltöltötték a mangrove-mocsarakat, hegyeket dózeroltak le és kivágták a gumifákat. Ide települt a brit Royal Air Force tengerészeti és légibázisa; ez volt az első támaszpontjuk Indiától keletre, valamint az első civil repülőtér Szingapúrban.)

1926: Seletarban a Royal Air Force megkezdte az első szingapúri repülőtér kiépítését.

1927: W. Van Lear Black újságmogul első fizető utasként szállt le a Balestier-síkságon egy egymotoros monoplánnal, amelyet Európában a KLM-től bérelt.

1928: megalakult a Szingapúri Repülőklub.

1929: Szingapúr első repülőtere elkészült Seletarban. A Royal Air Force bázisaként működött, de civil repülőtérként is, amíg a Kallang Airport el nem készült 1937-ben.

1930: megérkezett az első kereskedelmi repülőgép Szingapúrba. Üzemeltetője a KNILM (Koninklijke Nederlandsche Indische Luchtvaart Maatschappij) társaság.

1931–1950

1931: április 16-án érkezett az első légiposta-szállítmány Londonból Seletarra az Imperial Airways postajáratán, amelynek neve City of Cairo volt (Kairó városa).

Ez nem a postajárat, csak az Imperial egyik járata 1934-ben

1933: létrejött az első direkt légiösszeköttetés Szingapúr és Európa között az Amsterdam–Batavia (ma már Dzsakarta) fővonal mentén; ez volt akkor a világ lehosszabb útvonala.

1934: az Imperial Airways megindította Anglia–Ausztrália járatát szingapúri leszállással.

1935: Kallang repterén leszállt az első gép november 21-én.

A Kallang Repülőtér június 12-én nyílt meg a forgalom számára, hogy összekösse Szingapúrt Malajziával. Egy odaútra szóló jegy akkor 30 dollárba került. Ekkor indították az első helyi, kereskedelmi járatot Weames Air Services néven, amely Szingapúrt és Kuala Lumpurt kötötte össze.

Kallang reptere

1947: a Singapore Airlines történelmének kezdete, ám Malayan Airways Ltd. néven. Május 1-jén egy „gyorsjáratú” konzul szállt fel az első olyan járatra Kallangról, amely heti háromszor menetrendszerűen közlekedett Kuala Lumpurba, Ipohra és Penangba.

1951–1970

1951: Paya Lebart választották új helyszínül az új repülőtér számára.

1955: Paya Lebar reptere megnyílt augusztus 20-án, kiváltva Szingapúr kallangi nemzetközi repülőterét. (Amíg 1980-ban át nem alakították katonai légibázissá, ez volt Szingapúr nemzetközi repülőtere.)

Paya Lebar

1958: megalakult az első civil repülőiskola – Department of Civil Aviation (DCA) gyakorlóiskola – légiforgalmi irányítók számára Paya Lebar repülőterén. Az első kurzuson öt helyi irányítópalánta vett részt.

1961: Szingapúr megrendezte első nemzetközi repülőnapját április 8-án Paya Lebaron.

1966: a Malayan Airways Ltd (MAL) nevet változtatott: Malaysia-Singapore Airlines (MSA) lett a neve, miután a független Szingapúr és Malajzia kormánya megegyezett benne, hogy közösen üzemeltetik.

1968: a Singapore Air Defence Command (SADC; Szingapúri Légvédelem) szeptember 1-jén megalakult. Ez már Szingapúr saját légierejének formálódását jelentette, amit később Republic of Singapore Air Force (RSAF; Szingapúri Köztársaság Légiereje) névre kereszteltek át.

1969: beköszöntött a „szuperszonikus kor”; rádió-gyakorló szimulátort létesítettek a civil repülőiskolában. Talán ma is igaz, hogy ez volt az első ilyen Délkelet-Ázsiában a polgári repülőnövendékek számára. A SADC sajátos repülőiskoláját magához vette a Tengah Air Base augusztusban. Az első SADC-pilótákat Cessna 172-eseken képezték, amikből nyolc volt; első beszerzésük repülőgép-ügyben.

1970: ebben az évben a Paya Lebar repülőtér 1.7 millió utast és 51 ezer repülőgép-mozgást regisztrált.

1971–1990

1971: megérkezett az első jumbo, a Boeing 747-es. A SADC 32 használt, amerikai haditengerészeti A4B Skyhawks-ot vásárolt, amiket aztán feljavítottak, módosítottak, hogy frontvonalban is harcolhassanak, és földi bombázásra is képesek legyenek.

1972: az első Concorde megérkezett Paya Lebarra június 7-én, kereskedelmi célú bemutatkozásképpen. A 002-es sorozatú Concorde jelentette a szuperszonikus repülés hajnalát Szingapúr számára. A Singapore Airlines is megszületett, miután a Malaysian Airways Ltd. két nemzeti társasággá oszlott fel.

Itt a Concorde már szingapúri színekben

1973: a Singapore Airlines megkapta első két Boeing 747–200 repülőgépét.

1975: a kormány úgy döntött, hogy Changi lesz az új repülőtér Paya Lebar helyett. A munkák megkezdődtek. Április 1-jén hivatalosan is felavatták Szingapúr Köztársaság Légierejét.



1977: légiszállítási terminál nyílt Paya Lebaron, amely évi 160.000 tonna árut képes kezelni. Megérkezett az első menetrendszerű British Airways Concorde-járat Szingapúrba.

1981: megnyílt Changi repülőterének 1-es terminálja július 1-jén. December 29-én nyilvánították véglegesen késznek, ekkor Paya Lebart leváltotta.

1982: Changi SIA-hangárja elkészült, ez a világ legnagyobb, belső támaszték nélküli hangárja: 218 méter széles, és 92 méter hosszú.

SIA-hangár Changin

1983: elkészült Changi második leszállópályája.

1985: az RSAF F–16A gépeket kapott.

1986: Changi utasforgalma elérte a tízmilliót.

1988: Changi az angol Business Traveller magazin díját kapta, ez „A világ legjobb repülőtere”

1989: a Csendes-óceánon át közlekedő légitársaságok között legjobb lett a Singapore Airlines.

1991–2000

1992: november 2-án átadták az ötvenmillió dollárért épült, új pilótaképző központot, 16 ezer négyzetméteren.

1994: Changi elérte a 20 milliós utasforgalmat.

1995: a Singapore Airlines forradalmasította gépein a kommunikációs és szórakoztató rendszert: bevezette a KrisFone-t, az első globális, műholdas telefonszolgáltatást a fedélzeten.

1996: megvalósult a LORADS II. légiforgalmi ellenőrző rendszer mintegy százmillió dollárért. Ez évben hozták létre Changin a világ első reptéri internetes központját is. December 2-án átadták a harmadik utasterminált.

1997: tizedszer egymás után a brit Business Traveller Magazine Changinak ítélte „A világ legjobb repülőtere” díjat.

1998: a világ első reptéri kaktuszkertjét nyitották meg Changin: Észak- és Dél-Amerika több mint 20 ezer kaktuszfajtája található meg itt.

2000: az SAA októberben elnyerte az ICAO 34. Edward Warner-díját mint a kiváló civil repülőoktatás központja.

2001–2005

2001: Szingapúr aláírta a többoldalú egyezményt a nemzetközi légiszállítás liberalizációjáról Brunei-vel, Chilével, Új-Zélanddal és az Egyesült Államokkal.

2002: megnyílt az új cargo megaplex Changin novemberben.

Cargo megaplex Changin

2004: a Singapore Airlines az első, amely - a szingapúri történetíró állítása szerint - a világ leghosszabb járatát üzemelteti Los Angeles és Szingapúr között A340–500 típussal. A Changi Airport elérte a 30 milliós utasforgalmat.

2006–2011

2006: a gazdasági fejlesztési bizottság elhatározta, hogy megépíti a Seletar Aerospace Parkot mintegy 300 hektáron, ahol a föld összes repülőipari ereklyéje otthonra találhat.



A Changi repülőtér elnyerte a kitüntető SkyTrax World’s Best Airport (a világ legjobb reptere) díjat kitűnő utasellátásáért és -kiszolgálásáért.

2007: a tavaly megépített Budget Terminal elnyerte a legjobb olcsó repülőtér díját a világ kis költségű repülőtársaságainak kongresszusán.

A Changi Airport ismét különdíjat nyert a Business Traveller magazintól mint olyan, amely már 20 éven át a világ legjobb repterének mondható.

2008: a Singapore Airshow-t a changi kiállítóközpontban tartották február 19-től 24-ig.

2009: egy szingapúri tisztségviselőt, Mervyn G. Fernandót választotta meg a léginavigációs bizottság elnökévé az ICAO tanácsa. A szingapúri repülőipar ebben az évben rekord, 7 milliárd dollár nyereséget ért el. Februárban a Singapore Airlines egymilliomodik A–380-as utasát üdvözölte.

2010: Changi reptere új rekordot állított fel 42 millió utaskezeléssel és 1.81 millió tonna áru szállításával, valamint 264.000 repülőgépmozgatással. Száz légitársaságot szolgált ki 5.400 heti fel- és leszállással, ami Szingapúrt több mint 200 várossal kötötte össze 60 országban és régióban.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.