Szemben álló légi képességek – 2. rész

Sorozatunk előző részében egyebek mellett megírtuk, a világ katonai repülőinek huszonhét százaléka, 13 ezer 902 gép az Egyesült Államok haderőiben repül, az orosz katonai repülőeszközök száma csak 3429. Az összesített adatok mögött fontos egyéb különbségek is érzékelhetők.

Harci repülőgépek tekintetében az Egyesült Államok 2797 gépe a világ harci repülőgépeinek tizenkilenc százaléka, Oroszország 1439 gépe tíz százalékot tesz ki. Oroszországot megelőzi Kína 1454 harci gépével. A kiterjedt támaszponthálózat óriási szállító repülőgépflottát követel az Egyesült Államoktól. Nem véletlen, hogy a világ transzportgépeinek huszonöt százaléka, tehát minden negyedik szállító repülőgép a földön amerikai felségjellel repül, összese 1094. Ehhez képest az oroszok hatvan százalékkal kevesebb, 403 szállító repülőgépet tartanak állományban (kilenc százalékát a világ szállítóinak).

Az amerikai haderő globális támadóerejét, valamint szállítógépeit hatalmas üzemanyag-utántöltő állomány szolgálja ki: minden négy tartálygép közül három amerikai, összesen 591 van Washingtonnak, ez egészen pontosan hetvennyolc százalékos részesedést jelent. Ehhez képest Oroszország tizenkilenc tankerrel, a második legnagyobb utántöltő flottájával, három százalékos világrészesedésével a második. A tankerek száma mutatja, hiába nagyszámú az orosz légierő harci repülőgép állomány, amely még így is csak fele az amerikainak, utántöltő és szállító repülőgépek hiánya miatt képtelen nagyméretű globális fellépésre légierővel. (Mint erről beszámoltunk, az amerikaiaknak néhány napja már repül az új tanker-szállító prototípusa, amelyből már 2017-re tizennyolc példányt kap a légierő – a szerk.)

A harcmező felett a repülőgépek mellett a harci helikopterek jelentik a közvetlen légi támogatás jelentős részét. Az Egyesült Államok 5854 Apache és Cobra csatagépe harminc százaléka a világ harci forgószárnyasainak, Oroszország hat százalékot tud felmutatni 1101 harci helikopterével. Itt is tehát négyszeres fölényben van az Egyesült Államok.

Különféle speciális műveletekre (elektronikai harc, különleges erők szállítása, repülő rádiórelé, parancsközpontok, repülő radarállomások stb.) az Egyesült Államok 757 repülőeszközzel rendelkezik, ami negyvenegy százaléka a világ ilyen egységeinek, Oroszország a harmadik helyen van hat százalékkal, 121 különleges repülőeszközével. A második helyen lévő Japán Önvédelmi Erők tizenegy géppel többet tart állományban.

A légiflották személyzetét ki is kell képezni. Az amerikaiak 2809 gyakorló repülőeszközzel a világ huszonhat százalékát tudhatják magukénak, Oroszország csak az ötödik a világon három százalékos részesedéssel és 346 repülőeszközzel. Ez a szám is mutatja, Oroszország a tapasztalt pilótákból, hajózókból és azok utánpótlásában hiányt szenved, és ez fenn is marad a közeljövőben, legalább fél évtizedig. Az Egyesült Államok potenciálja nagyobb, bár náluk a polgári légiközlekedés szívja el a kiképzett állomány egy részét.

Összességében megállapítható, az Egyesült Államok magában is elsöprő fölénnyel rendelkezik repülőeszközök vonatkozásban, valamint földrajzilag is előnyösebb helyzetben van, mivel erőit jóval nagyobb térségben tudja széttelepíteni, és az oroszok légiereje utántöltő gépek hiányában hagyományos fegyverekkel el sem tudja érni a távolabbi amerikai bázisokat, nemhogy pusztítást okozzanak bennük. A bázisok mellett az amerikai haditengerészet tiezengy nukleáris üzemű repülőgép hordozója 753 harci repülőgéppel és a hozzájuk tartozó tanker, felderítő és helikopteres kapacitással őrjáratozik a világ óceánjain, és az Amerikai Tengerészgyalogos Hadtest nagyobb méretű partraszálló hajóin is 112 harci repülőgép a 161 csatahelikopterrel, valamint sok szállítóhelikopterrel, szinte külön hadseregként bevethető.

Európát sem fenyegeti komolyan Oroszország, hiszen az USAFE és a 2014–15-ben több hónapos missziókra áttelepülő amerikai Nemzeti Gárda és a légierő egységei mellett, az európai országok NATO-erői több mint ezer, többségében negyedik generációs harci repülőgéppel rendelkeznek, illetve majdnem harminc tankerrel. Ezerötszáz harci és felfegyverzett helikopter támogatná a szárazföldi erőket. Hagyományos fegyverekkel tehát Európát Oroszországnak esélye sincs megtámadni.

Mindez azonban csak játék a számokkal, bemutatja az elméletben egymás ellen feszülő erőket. Valójában Oroszországnak érdeke Európát ismét stratégiai partnerként maga mellett egyenrangú félként kezelni, ahogy az 1990–2013-as években volt, és Európának is érdeke egy semleges, illetve baráti gazdasági partner Oroszország. Az Egyesült Államok az egyedüli nyertes jelenleg a hidegháborúban, hiszen a közel-keleti migránsokkal közvetlenül nem foglalkozik, Oroszország és Európa gyengül (utóbbi bár szövetségese az Egyesült Államoknak, de nem mindegy, hogy a szabadkereskedelmi megállapodást, végül ki milyen paritással írja majd alá), és figyelmét ismét a többi BRIC-ország elsősorban Kína és India, tehát az ázsiai, csendes-óceáni térségek felé fordíthatja.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!